Budavári Kurt - Dávid László - Deseő Dénes: Az öntözőművek korszerű üzeme (BME Mérnöki Továbbképző Intézet, Budapest, 1968)

III. Deseő Dénes: Öntözőtelepek és hordozható öntözőberendezések üzemeltetése - 1. Az öntözőtelep fogalma, részei

területre a száraz gazdálkodás keretében a területre jutottnál több vizet jutta-- tunk, és előfordulhat, hogy egy-egy végrehajtott öntözés után váratlanul érkezett zápor nyomán nagyobb lesz a csapadék lefolyásra kerülő hányada, a vízlevezető hálózatot a száraz gazdálkodásban szükségesnek itéltnél nagyobb vizszál- litóképességüre és esetleg nagyobb mélységig (további mellékágak) kell kiépíteni.

A levezető hálózat keretében beszélünk a szivárgó- és övcsatornákról is. Ezek célja az öntözőcsatomákban, vagy a táblákon tartott magas vízállás talaj- vizszint emelő káros hatásának helyi korlátozása. A helyesen kiépített szivárgó- és övcsatornarendszer be van kötve a telep vízlevezető hálózatába.

Esőztető öntözőtelepék esetén is szükség van vízlevezető hálózatra. A tervezés elsődleges feladata itt annak meghatározása, hogy kielégiti-e a száraz gazdálkodás szintjére történt levezetőhálózat kiépítés az öntözés igényeit is?

Ha igen, nincs további tervezési és építési teendő. Ha nem, akkor a levezetőhá- lőzat bővítését meg kell tervezni és meg is kell valósítani az öntözés megkezdése előtt. Jó példa erre a kalocsai esőztető kísérleti öntözőfürt területén a fajszi tsz esete, ahol az 1965-66 évi csapadékos időjárás során a vízlevezető- hálózat elégtelensége miatt 1966 tavaszán a berendezett öntözőtelepből több száz katasztrális holdat borított a viz.

e) Az öntözőtelep segédberendezései: Az öntözést szolgálók közül idetartoznak felületi öntözőtelepeknél a lapvizmércék, rajzoló vízmércék (VR-1, VRD-1), hordozható tiltók, ridzserek, csatornanyitőekék, barázdahuző ekefejek, talajegyengetők (gréderek), talajegyengető szán, terelőlemezek, szivor- nyák, talaj- és levegőhőmérők, nedvességmérők, esőztető telepeknél manomé- terek, szerelvények. A segédberendezések közül a rajzolóvizmérce nem helyettesíti a lapvizmércét, minden rajzolómércéhez lapvizmércét is kell helyezni. Hogy minden vizszintkülönbséget okozó műtárgy mindkét oldalán (felviz, alviz) vízállás észlelésnek kell történi, különben korszerű üzemelés nem képzelhető el. Felületi öntözőtelep esetén különösen fontosak a táblán belüli müterep fenntartását szolgáló gépek (gréder, talajegyengetőszán), hiszen csak ezek rendszeres használatával tartható fenn éveken át a kivitelezéskor előállított müterep. A szivarnyák helyett főleg rizs telepeknél gyakran kerülnek alkalmazásra az egyes táblákra vizet szolgáltató kismütárgyak (átereszek, dudák) és a felsoroltakon kívül a közlekedés érdekében létesített utak gyakran bujtatőkkal és átereszekkel, valamint az utaknak a vizlevezetőhálózatba bekötött övárkai. Az utak ugyan nem az öntözést szolgáló részei az öntözőtelepeknek, de helyes kialakításuk döntő. Az öntözőtelep területén belül az utak a termelés főütőerei. Az öntöző és levezető csatornahálózatban mozgó viz pedig elsősorban ezeket veszélyezteti. Egy-egy erőteljesebb csatornaszakadás, vagy a vízlevezető hálózat tul- töltése elönti az utakat és ha helytelen a vonalvezetés, napokra, hetekre használhatatlanná teszi. Földutakről lévén szó, ezek érzékenysége még nagyobb az elnedvesedéssel szemben. Az öntözőtelep utjai ezért mindenkor kiemelten vezetendők, övárkokkal elöntés ellen biztositandők. Ez annál is fontosabb, mert száraz művelésű területek között haladó földút elöntése esetén némi terméskár ellenében a közlekedés az utat határoló tábla felhasználásával helyre- 133 -