Budavári Kurt - Dávid László - Deseő Dénes: Az öntözőművek korszerű üzeme (BME Mérnöki Továbbképző Intézet, Budapest, 1968)

II. Dávid László: Öntözőfürtök vízszolgáltató műveinek üzemeltetése - 5. A vízkormányzás részletkérdései

sei kell számolni. A hálózat épségét és üzemkészségét veszélyeztető állapot azonban nem állt elő.

A felszin alatti nyomásvezetékes öntözőfürtök néhány vizkormányzási kérdését áttekintve, megállapíthatjuk, hogy üzemeltetési szempontból rendkívül fontos a nyomásközpont megfelelő kialakítása. A szivattyú kiosztás tervezésénél célszerűen alkalmazható a vizerőtelepek turbináinál követett tervezési módszer gondolatmenete. A szivattyútelep hidraulikai kialakítására ugyanakkor szintén gondot kell fordítani. Üzemeltetési szempontból az automatikus esőztető fürtöket alulról vezérelt rendszerűnek kell tekinteni és a nyomásközpontot a hálózattal együttesen kell kezelni. Üzemi vizsgálatoknál is célszerű egyidejűleg tanulmányozni a hálózat és a nyomásközpont működését.

5. 4. Az öntözőfürtök vízforgalma

Az öntözőfürtök teljesítménye a vízforgalommal jellemezhető. A vízforgalom az öntözőfürtben vagy annak egy-egy helyén adott időszak alatt forgalmazott (mozgásba hozott) vízmennyiségek összegét jelenti. A fürtre vonatkozó vízforgalom általában megegyezik az azonos időszakban a fürtvizkivételi müveken termelt vízmennyiségek összegével.

A vízforgalom figyelemmel kisérése és nyilvántartása több szempontból szükséges:

1. üzemi okokból (a fogyasztott vízmennyiségek számlázása, a vízszállítási veszteségek és az üzemi hatásfok meghatározása miatt);

2. vizkészletgazdálkodási és vizkorlátozási célokból (a vízkészletek jobb kihasználása miatt) és

3. üzemeltetési alapadatok biztosítása érdekében.

A vizforgalmi nyilvántartás célja tehát az, hogy adott időszakra és 1-1 csatornára, fürtre a forgalmazott vizmennyiségek mérlegszerű összesítését azaz a betáplált, a kiszolgáltatott és a leadott (más fürtnek, csatornának stb.) vízmennyiségeket, illetve az ezekből adódó üzemi veszteségeket kimutassa.

A nyilvántartást az alábbi kialakításban táblázatos formában célszerű elkészíteni: (lásd a köv. oldalon)

A táblázatban egy fürt főcsatornából és arról leágazó két mellékcsatornából álló fürtöt dolgoztunk fel. A fürtbe betáplált Y vízmennyiségből a fürtfőcsa- toma átad A értéket a két mellékcsatornának, ZF’ mennyiséget pedig a termelő vízkivételeken kiszolgáltatnak. E három mennyiségből számítható a fürtfőcsatorna adott időszakra vonatkozó vesztesége V . Az 1-1 mellékcsatorna

a fürtfőcsatornából kap A^ mennyiséget, innét már csak kiszolgálás történik, amelynek értéke ZF'\ A veszteség e két érték különbsége. Hasonló a helyzet a 1-2 mellékcsatornánál is. Szükségszerűen azonban A = A^ + A^. Az összesítést a 4. sorban a fürtre végeztük el. A betáplálás ismét Y, átadás nincs, a kiszolgálás pedig összesíthető. Ellenőrzést a veszteségek két irányból (egyrészt- 124 -