Budavári Kurt - Dávid László - Deseő Dénes: Az öntözőművek korszerű üzeme (BME Mérnöki Továbbképző Intézet, Budapest, 1968)
II. Dávid László: Öntözőfürtök vízszolgáltató műveinek üzemeltetése - 5. A vízkormányzás részletkérdései
lyamatos, mig a mellékcsatornákat szakaszos (16-18-20 őrás) üzemre lehet tervezni. Ez utóbbiaknál ezért is magasabb az egyenlőtlenségi tényező. A mértékadó kiépitési vizszállitás tehát - az elmondottak figyelembevételével - úgy határozandó meg, hogy a vizsgált csatornához kapcsolódó öntözéseknek a 24 órás csúcsidei vizsugár normák alapján számitott és a várható veszteséggel növelt alapvizhozamot, a megfelelő egyenlőtlenségi tényezővel megszorozzuk. Nagyobb öntözőrendszereken belül, a fürtök közötti későbbi (10-20 év), igényátcsoportositások, kulturváltozások (például rizs) lehetővé tételére a fürtfőcsatornáknak az egyenlőtlenségi tényezővel szorzott vizhozamát további 10%-kal célszerű növelni és ezt lehet mértékadó kiépitési vízhozamnak elfogadni. Az elmondottakból következik, hogy egy adott elágazási ponton az alacsonyabb rendű csatornák mértékadó kiépitési vizhozamainak összege, meghaladja a kapcsolódó magasabbrendü csatorna hasonló értékét. Szemléletesen mutatja ezt ugyancsak a Keleti Főcsatorna példája, ahol a főcsatorna kezdeti vizszállitása 40 m^/s, mig az eddig közvetlenül a főcsatornára települt vízkivételek (ftirtvizkivételek, belvízi bujtatók leadó műtárgyai és néhány termelői vízkivétel) kiépitési vízszállításának összege eléri a 60 m'^/sec-ot és még nincs minden tervezett fürt kiépítve. A csatornák, az öntözőfürt, illetve a rendszer csúcsidei napi tényleges vízmennyiség igényét azonban az egyenlőtlenségi tényezővel nem növelt viz- hozamérték alapján kell számítani és a vízkészletek elosztásánál, a vizkor- mányzás megvalósításánál ezt az értéket kell figyelembe venni. A vizkormányzás tervezésénél (vizszintek, vizelosztás stb.) számításba kell venni azt a körülményt is, hogy a csatornákban nem permanens vizmozgás alakult ki. így a tervezés során több üzemállapotot, vizszétosztási variánst kell vizsgálni és egy-egy csatornára vagy bögére a legkedvezőtlenebb helyzetet kell elfogadni mértékadóul, hasonlóan egyéb mélyépítési szerkezeteknél követelt eljárásokhoz. A nyiltcsatornás öntözőfürtök felsorolt vizkormányzási kérdéseit áttekintve, igyekeztünk azokat a gondolatokat felvetni, amelyek segítségével véleményünk szerint - a korszerű üzemeltetés megvalósítható. 5. 3. Felszín alatti nyomóvezetékes öntözőfürtök A felszín alatti nyomővezetékes öntözőfürtök vizkormányzási kérdései még kevésbé ismertek, mivel nem áll még rendelkezésünkre elegendő üzemeltetési tapasztalat. Az első hazai fürtök, rendszerek (Balatonaliga, Kalocsa, Nagyhegyes) is csak 2-3 éve üzemelnek és az eddig eltelt években sem jelentkezett csúcsterhelés, elsősorban a csapadékos időjárás hatására. E fürtök üzemeltetési, vizkormányzási kérdéseinek vizsgálata, illetve ismerete és az erre vonatkozó igény mégis jelentős, mivel az elkövetkezendő években számos ilyen fürt fog épülni. Ezért - a teljességre való törekvés nélkül - a továbbiakban megkíséreljük néhány kérdés tárgyalását az eddigi vizsgálatok, tapasztalatok eredményei alapján.- 120 -
