Budavári Kurt - Dávid László - Deseő Dénes: Az öntözőművek korszerű üzeme (BME Mérnöki Továbbképző Intézet, Budapest, 1968)

II. Dávid László: Öntözőfürtök vízszolgáltató műveinek üzemeltetése - 5. A vízkormányzás részletkérdései

ső vizhozamlépcső) értékével egyezik. A műtárgyon adagolható legkisebb vízhozam nem határozható meg egyértelműen, akkor üzemi meggondolások alapján a Q0 min értékéül a vizadagolő mű vizszállitő képességének 1/10-ét, vagy akörüli kerek értéket fogadhatunk el, A vizhozamváltozás kapcsán még a szivárgás kérdését kell megvizsgálni, mivel az elméleti levezetés szivárgás nélküli állapotot tételezett fel, a gyakorlatban pedig ez nem áll fenn. Az öntözőcsatornákban azonban - éppen a vizszintartás következményeként, mivel a csatornák teltsége gyakorlatilag állandónak tekinthető - a szivárgási veszteségek bizonyos meghatározható érték körül ingadozva, a vizhozamok nagyságától függetlennek vehetők. A csatornák elején beadott Q vizhozamváltozást tehát (feltéve, hogy a szivárgási veszteségeket már a változás előtt is állandó, folytonos vizsugár alakjában pótolják) további szivárgási veszteség már nem terheli. így az árhullámok (vizhozamváltozások) levonulása szempontjából - öntözőcsatornák esetében - a szivárgás hatása elhanyagolható.

Az elmondottak alapján a vezérlési segédlet összeállításának menete a következő: a rendelkezésre álló adatok alapján minden böge végére megállapíthatjuk a V és a L/vq értékeket, ez ek segítségével pedig - max. és min. Q értékek között különböző vizhozamváltozásokat felvéve - a (15) összefüggésből meghatározzuk a és időelőnyöket. A számított értékeket a megfelelő bögék végszelvényében felrakjuk és végül az azonos Q értékhez tartozó pontokat egyenesekkel összekötjük (39, ábra).

A vezérlési segédlet és a vízigények ismeretében pedig a vezérlési program már könnyűszerrel összeállítható. Az igények ismeretében a vezérlési segédletből megállapíthatjuk ugyanis a szükséges időelőnyt. Ezt a vizigénylés kezdetének időpontjából levonva pedig megkapjuk azt az időpontot, amikor az adagoló műnél a szükséges vizhozamváltozást (nyitást, vagy zárást) végre kell hajtani. Ezeket az időpontokat vizhozamváltozással, (illetve az adagolandó tényleges vízhozammal) összekapcsoljuk, és ábrázoljuk, majd a pontokat lépcsősen összekötjük. Eredményül a vezérlési programot kapjuk. A program segítségével, az adagolómü gazdaságos üzemeltetése egyértelműen megvalósítható.

A vizkormányzás következő kérdéseként a vizkormányzási folyamatok szervezésével és irányításával foglalkozunk. Mint láttuk a vizkormányzás a vízszolgáltató müvek és az üzemeltetés személyzetéből álló szervezet bonyolult működése során valósul meg. A működés számos vizkormányzási folyamat összességeként alakul ki. (Pl. a vizszintartás, a vízadagolás, a vizkiszolgálás, üzemidő alatti, üzemidőn kívüli karbantartás stb. folyamata). A korszerű üzemeltetés feadata e folyamatok megfelelő szabályozása. Az üzemszervezés során a folyamatokat pontosan meghatározzuk, és a folyamatábrákban rögzítjük.

A továbbiakban Szigyártó Zoltán munkássága alapján ! 12! a folyamatábrák elkészítését tárgyaljuk. A folyamatábrák tartalmazzák minden, a folyamatban érintett szolgálattevő munkakör feladatát időrendi felsorolásban. A feladatok lehetnek rendszeresen ismétlődő, esetenként szükséges cselekmények. Eközben - nyilvánvalóan - a szolgálattevőknek egymással is kapcsolatokat kell létesi- teniök. A kapcsolat létesítés lehet rendszeres, vagylagos, vagy esetenkénti.

A kapcsolat létesítés történhet telefonon keresztül, vagy közlekedési eszközök (kerékpár, motorkerékpár) igénybevételével. A felsorolt tényezők ismeretében- 110 -