Budavári Kurt - Dávid László - Deseő Dénes: Az öntözőművek korszerű üzeme (BME Mérnöki Továbbképző Intézet, Budapest, 1968)

II. Dávid László: Öntözőfürtök vízszolgáltató műveinek üzemeltetése - 5. A vízkormányzás részletkérdései

látható, az adagoló miitől (vízkivételtől) való távolság függvényében és különböző levonuló vizhozamváltozásokhoz megtalálható a nyitási vagy zárási idő- előny. Ez utóbbi a vizleeresztés (vagy zárás) kezdetétől számitva azt az időt jelenti, amely alatt a vizsgált vízkivételtől meghatározott szelvényben, a fokozatosan változó vízhozam eléri a beadott vízhozam 90%-át. (40. ábra;

T és T értékek). Figyelembe véve a vízszolgáltatás megengedett 10%-os n — z ----------h

ibáját, ugyanis ettől az időponttól kezdve már az igények kielégíthetők.

A vezérlési segédletből végeredményben meghatározható időelőny tehát azt jelenti, hogy a vízfogyasztás változása előtt mennyi idővel előbb kell nyitni (illetve zárni), hogy az igény a kívánt időben és helyen kielégíthető legyen.

O 1 2 S 4 ó 6 7 len?.

Tai/obág az adagoló műtől (wzldueteltól)

39. ábra

Vezérlési segédlet a vízadagolás programozásához (Szigyártó után)

A vezérlési segédlet meghatározása az ismertetett vízhozam levonulási elmélet, azaz a (6) egyenlet alapján történik. A 40. ábrából láthatóan, a vezérlési segédletben szereplő időelőny (T^, illetve T ) két részből a legrövidebb időből (AT ) és a "relativ" időelőnyből (t és t ) tevődik össze, o n z

A nyitási és zárási relativ időelőny, t^, illetve t a (6) egyenletből vezethető le, ha figyelembe vesszük, hogy

nyitásnál Q^(t) = 0,9 Qq és

zárásnál Q, (t) = 0,1 Q .

L. o- 106 -