Bözsöny Dénes: Vízkészletgazdálkodás (OVF, Budapest, 1965)
A jövő
Sok hegy- és dombvidéki tároló épült és a víz átvezetésével (például óriási csatornák, országokat átszelő nagy átmérőjű csővezeték stb.) együtt szavatolják a feltárt vízkészletek szétosztását. A következő évezred egyik legnagyobb gondja -v a vízkészlet szétosztása lesz, mert a természetes vízviszonyok alapvető megváltoztatása és az igények kielégítése már csak az elektronika, gépi adatfeldolgozás, távközlés stb. minden eszközének latbavetésével lehetséges. A Földön — mondjuk — Moszkvában, New Yorkban és Sidneyben egy-egy nagy számító világközpont működik majd. E központok a világűrből közölt megfigyelések és adatok alapján több évre előre tájékoztató, továbbá éves, valamint havi időjárás előrejelzést adnak. A várható időjárás ismeretében például a Duna vízgyűjtőjén a következő alközpontok dolgozzák fel a vízkészlet és vízigény változásokat: Linz, Bécs, Budapest és Belgrád. Az alközpontok a hegy-, domb- és síkvidéken elhelyezett hóvastagságot, a hó nedvességtartalmát, valamint a csapadékot mérő és radioaktív egységgel működő műszerek, valamint a várható csapadékot jelző radarberendezések által szolgáltatott és önműködő rádió adó-vevők útján figyelemmel kísérik a tároló vízszint-változását, vagyis a tárolt víz mennyiségét, a víz átvezetése során átfolyó vízmennyiséget, a folyók hozamhelyzetét, a vízigények időben és térben várható, valamint tényleges változását. Az adatok begyűjtése, rögzítése, tárolása (lyukszalagon stb.) és elektronikus számológépeken való feldolgozása szavatolja, hogy az energiatermelés, hajózás, öntözés, továbbá az ivó- és ipari vízfogyasztók a szükséges mennyiségű és minőségű vizet a legkedvezőbb helyről kellő időben megkapják. A számító alközpontok a tárolók és a folyók vízállásadatait elektronikus számítógépekkel feldolgozzák és a tartóssági és valószínűségi értékeket — a tervezés céljára — azonnal, az írógép önműködően leírja. Az egymásután kapcsolt gépek emberi kéz érintése nélkül gondoskodnak arról, hogy a kész, nyomott és kötött vízrajzi évkönyvek a tárgyévet követő tizedik napon (1965-ben még egy évnél hosszabb , idő kell az adatok feldolgozásához és sokszorosításához), az érdekeltek kezébe jussanak. Hasonló módon készülnek a Víz85
