Bözsöny Dénes: Vízkészletgazdálkodás (OVF, Budapest, 1965)
Van-e elég vízünk?
séget is, amelynek fokozódása mindinkább érezteti hatását a vízkészlet alakulásában. Az éghajlati viszonyok elsősorban a hidrológiai folyamatra (ciklus), a benne résztvevő vízmennyiségre és halmazállapotára hatnak. Magyarország területének legnagyobb részén a mérsékelten meleg, egyenletesen csapadékos éghajlat uralkodik. Az ország északnyugati része a kontinentális jellegű atlanti éghajlati területhez, a délkeleti része az eijrópai kontinentális éghajlati területhez tartozik. Hazánk az Egyenlítő és az Északi-sark között majdnem pontosan a középen helyezkedik el és így, a mérsékelt éghajlati övhöz tartozik. Az ország kis kiterjedése miatt a földrajzi szélesség mindössze három fokot változik, ezért északi és déli tájainak hőmérséklete között nincs jelentős különbség. Országunk az Adriai-tenger kivételével valamennyi tengertől félezer kilométernél messzebb van, de ennek ellenére jelentős a tengerek hatása elsősorban a páratartalom és a hőmérséklet szabályozásában. Télen elsősorban az Atlanti-óceán Golf-árama és az Adriai-tenger enyhíti a hideget, nyáron inkább a szárazföldi jelleg uralkodik, amelyre a- tengeri eredetű, hőcsökkentő és csapadékot hozó nyár eleji monszunnak csak egész csekély hatása van. Magyarország földrajzi helyzete éghajlatát is meghatározza. Az ország területének nagy része az Alpok és a Kárpátok alkotta, csaknem teljesen zárt és viszonylag mély medencében fekszik. Medence-helyzetünk sajátos szélviszonyt, hőmérsékletet és csapadékviszonyt alakít ki. Jelentős hatása van az éghajlat alakulására az ország tengerszint feletti magasságának és domborzati viszonyainak. Magyarország területének kereken 2/3 része a 150 méteres színvonalnál mélyebben fekvő sík terület és csak mintegy része emelkedik 150—400 méternyire az Adria szintje fölé. Az országnak csupán 3 százaléka hegyvidéki terület. Több országban jelentős éghajlatalakító tényező a szabad vízfelület. Hazánkban ennek nincs jelentősége, mert területünk mindössze 3 százalékának nincs különösebb befolyása a 97 százalékra. 61