Bözsöny Dénes: Vízkészletgazdálkodás (OVF, Budapest, 1965)

Van-e elég vízünk?

séget is, amelynek fokozódása mindinkább érezteti hatását a vízkészlet alakulásában. Az éghajlati viszonyok elsősorban a hidrológiai folyamatra (ciklus), a benne résztvevő vízmennyiségre és halmazállapo­tára hatnak. Magyarország területének legnagyobb részén a mérsékel­ten meleg, egyenletesen csapadékos éghajlat uralkodik. Az or­szág északnyugati része a kontinentális jellegű atlanti ég­hajlati területhez, a délkeleti része az eijrópai kontinentális éghajlati területhez tartozik. Hazánk az Egyenlítő és az Északi-sark között majdnem pontosan a középen helyezkedik el és így, a mérsékelt ég­hajlati övhöz tartozik. Az ország kis kiterjedése miatt a föld­rajzi szélesség mindössze három fokot változik, ezért északi és déli tájainak hőmérséklete között nincs jelentős kü­lönbség. Országunk az Adriai-tenger kivételével valamennyi ten­gertől félezer kilométernél messzebb van, de ennek ellenére jelentős a tengerek hatása elsősorban a páratartalom és a hő­mérséklet szabályozásában. Télen elsősorban az Atlanti-óceán Golf-árama és az Ad­riai-tenger enyhíti a hideget, nyáron inkább a szárazföldi jelleg uralkodik, amelyre a- tengeri eredetű, hőcsökkentő és csapadékot hozó nyár eleji monszunnak csak egész csekély hatása van. Magyarország földrajzi helyzete éghajlatát is meghatá­rozza. Az ország területének nagy része az Alpok és a Kár­pátok alkotta, csaknem teljesen zárt és viszonylag mély me­dencében fekszik. Medence-helyzetünk sajátos szélviszonyt, hőmérsékletet és csapadékviszonyt alakít ki. Jelentős hatása van az éghajlat alakulására az ország ten­gerszint feletti magasságának és domborzati viszonyainak. Magyarország területének kereken 2/3 része a 150 méteres színvonalnál mélyebben fekvő sík terület és csak mintegy része emelkedik 150—400 méternyire az Adria szintje fölé. Az országnak csupán 3 százaléka hegyvidéki terület. Több országban jelentős éghajlatalakító tényező a szabad vízfelü­let. Hazánkban ennek nincs jelentősége, mert területünk mindössze 3 százalékának nincs különösebb befolyása a 97 százalékra. 61

Next

/
Thumbnails
Contents