Bözsöny Dénes: Vízkészletgazdálkodás (OVF, Budapest, 1965)
Mi a vízkészlet?
A vízhozam meghatározásának másik igen egyszerű módja az ún. köbözés. E módszerrel például a vízcsapból kifolyó vízhozam is meghatározható, ha ismert térfogatú edény megtöltéséhez a szükséges időt mérjük. Ez esetben az ismert térfogatot (V) el kell osztani a töltés idejével (T), vagyis: T A vízhozam értelmének ismertetése után vissza kell, térnünk a korábban ismertetett vízállásadatok megfigyelésére és kapcsolatot kell keresnünk a vízállás- és a vízhozamadatok között. Ha ugyanis e kapcsolatot ismerjük, a vízállásadatok ismeretében a lefolyó vízhozam és az érkező vízkészlet is bármikor meghatározható. A különböző befolyásoló körülményeket leegyszerűsítve, néhány vízhozam és vízállásmérési adatból megszerkeszthető a vízhozamgörbe (10. ábra). Így a grafikusan megszerkesztett görbéből megállapíthatjuk a tetszés szerinti időpontban mért vízálláshoz tartozó vízhozamértéket. Az elmondottak alapján a folyó vizek tekintetében lényegében meghatároztuk a felszíni vízkészletet, amely nem más, mint adott szelvényben a vízgyűjtőterületről összegyűlt és a mederben időegység alatt tovább mozgó víz meny- nyisége. A továbbiakban is többet foglalkozunk a felszíni vízkészlettel. Ennek vízgazdálkodási jelentősége ugyanis mennyiségi szempontból jelentősebb, mint a felszín alattié. Hazánkban kereken tízszer több a mértékadó felszíni vízkészlet, mint a felszín alatti. Hogy mit nevezünk mértékadó vízkészletnek, arra a későbbiekben még visszatérünk: A vízkészletek meghatározásakor figyelembe kell venni, hogy egyik helyen vizet vesznek, másutt a használt és általában szennyezett vizet vezetnek a mederbe, sőt gyakran a talajba is. Ez azt jelenti, hogy az emberi tevékenység hatására a folyó természetes alakulásainak menete megváltozik, sőt, a felszín alatti vízszintek is mesterségesen süllyednek, vagy éppen emelkednek. A természetes vízkészlet tehát ma már csak úgy határozható meg, ha a műszaki beavatkozás elkép46
