Bözsöny Dénes: Vízkészletgazdálkodás (OVF, Budapest, 1965)
Mi a vízkészlet?
A valószínűség valamely esetre vagy eseményre jellemző adat végtelen hosszú idő alatti, vágj' végtelen sok adat közötti előfordulásának átlagos mértéke; a véges számú adatból számított viszonylagos gyakoriság határértéke. Ha pl. valamely vízállásadat előfordulási valószínűsége 50 százalék, ez azt jelenti, hogy adott vízállás előreláthatólag két évenként várható. A hidrológiai statisztika alapjának egy-két nélkülözhetetlen fogalmát ismertettük és e kis kitérés után folytatjuk a vizhozam-meghatározás további fázisainak bemutatását. Eddig főként a vízállások megállapításával foglalkoztunk. Annak a keresztszelvénynek — amelyet a viz színe (vízállás) és a medernek az a része határol, amely az adott vízállás idején a vízszint alatt a parttól-partig helyezkedik el — a felrajzolása akkor végezhető el, ha a víz mélységét több helyen megmérjük és a kapott adatokat rögzítjük. Az így felrajzolt ábrából a víz keresztmetszeti területe (F) is meghatározható. A vízhozam meghatározásának következő lépése a víz sebességének mérése. A sebességmérésnek számos eszköze és módja van, amelyek ismertetésére — sokféleségük miatt — nem térünk ki. A víz sebességmérésének legegyszerűbb módját azonban már csak azért is érdemes megismernünk, hogy szükség esetén egy- egy folyóban megállapíthassuk az időegység alatt lefolyó víz- mennyiséget, vagyis a vízhozamot. A sebességet legegyszerűbben úszóval állapíthatjuk meg úgy (14. ábra), hogy a víz felszínén, lehetőleg a sodorvonalban, úszó tárgyat helyezünk el és az úszó által megtett utat bizonyos ideig mérjük. Az idő és az út ismeretében meghatározhatjuk a víz felszíni sebességét. Pl. ha a távolság L = 100 méter, az idő T = 100 másodperc, akkor a sebesség L V félts íni T 100 100 = 1 m/s Meg kell jegyeznünk, hogy a mozgó víz sebessége a felszíntől a mederfenék felé haladva növekszik, majd csökken, 44
