Bözsöny Dénes: Vízkészletgazdálkodás (OVF, Budapest, 1965)

Mi a vízkészlet?

határozhatók. A folyók vízjárás viszonyainak jellemzésére több év adatainak feldolgozása szükséges. A következőkben néhány jellemző vízállás elnevezését és értelmét közöljük: legkisebb víz (LKV) a mércén a valaha megfigyelt leg­alacsonyabb vízállás; kisvíz (KV), valamely megjelölt időszakon belül észlelt legkisebb vízállás, pl. 1931—40. évi KV; közepes vízállás (KÖV), valamely vízállásészlelési sorozat összes tagjainak számtani közepe, pl. 1965. évi KÖV — az 1965. évi 365 reggeli leolvasás számtani közepe; nagyvíz (NV), valamely időszakon belül bekövetkezett legnagyobb vízállás; legnagyobb víz (LNV), a vízmércén a vizsgált időig ész­lelt legmagasabb vízállás; átlagos víz (ÁTV), az a vízmérce-leolvasás, amelyet vala­mely évben vagy évsorozatban ugj'anannyiszor halad meg a vízállás, mint ahányszor nem ér el. A jellemző vízállásokhoz a megfelelő vízhozamok (pl. leg­kisebb vízhozam LKQ, vagy közepes vízhozam KÖQ stb.) el­nevezései is értelemszerűen hozzátartoznak. A vízjárási adatok jellemzésére a gyakoriság tartóssági és valószínűségi feldolgozásokat is használjuk. A jobb meg­értéshez: egy hónap vízhozam-adatainak feldolgozását mutat­juk be (13. ábra). Az említett egyes kifejezések fogalmi meg­határozása a következő: Gyakoriság alatt valamely statisztikai adathalmaz (pl. víz­állás, vízhozam) valamelyik értékének (vagy meghatározott ér­téktartományban — osztályközbe — eső értékeinek) az egész halmaz többi tényezőihez viszonyított előfordulását kifejező viszonysz'ámot értjük. A nagyság szerint rendezett, megadott időszakhoz tartozó értékek gyakoriságát folyamatosan összegezve, az x értéket meghaladó értékek tartósságához jutunk. Nem tévesztendő össze a valószínűséggel, amely végtelen adathalmazra vonat­kozó határérték. 42

Next

/
Thumbnails
Contents