Bözsöny Dénes: Vízkészletgazdálkodás (OVF, Budapest, 1965)

Mi a vízkészlet?

határozhatók. A folyók vízjárás viszonyainak jellemzésére több év adatainak feldolgozása szükséges.

A következőkben néhány jellemző vízállás elnevezését és értelmét közöljük:

legkisebb víz (LKV) a mércén a valaha megfigyelt legalacsonyabb vízállás;

kisvíz (KV), valamely megjelölt időszakon belül észlelt legkisebb vízállás, pl. 1931—40. évi KV;

közepes vízállás (KÖV), valamely vízállásészlelési sorozat összes tagjainak számtani közepe, pl. 1965. évi KÖV — az 1965. évi 365 reggeli leolvasás számtani közepe;

nagyvíz (NV), valamely időszakon belül bekövetkezett legnagyobb vízállás;

legnagyobb víz (LNV), a vízmércén a vizsgált időig észlelt legmagasabb vízállás;

átlagos víz (ÁTV), az a vízmérce-leolvasás, amelyet valamely évben vagy évsorozatban ugj'anannyiszor halad meg a vízállás, mint ahányszor nem ér el.

A jellemző vízállásokhoz a megfelelő vízhozamok (pl. legkisebb vízhozam LKQ, vagy közepes vízhozam KÖQ stb.) elnevezései is értelemszerűen hozzátartoznak.

A vízjárási adatok jellemzésére a gyakoriság tartóssági és valószínűségi feldolgozásokat is használjuk. A jobb megértéshez: egy hónap vízhozam-adatainak feldolgozását mutatjuk be (13. ábra). Az említett egyes kifejezések fogalmi meghatározása a következő:

Gyakoriság alatt valamely statisztikai adathalmaz (pl. vízállás, vízhozam) valamelyik értékének (vagy meghatározott értéktartományban — osztályközbe — eső értékeinek) az egész halmaz többi tényezőihez viszonyított előfordulását kifejező viszonysz'ámot értjük.

A nagyság szerint rendezett, megadott időszakhoz tartozó értékek gyakoriságát folyamatosan összegezve, az x értéket meghaladó értékek tartósságához jutunk. Nem tévesztendő össze a valószínűséggel, amely végtelen adathalmazra vonatkozó határérték.

42