Bözsöny Dénes: Vízkészletgazdálkodás (OVF, Budapest, 1965)

Mi a vízkészlet?

(1). Másik része, a tenger fölött a légkörbe visszapárolgó pára (2). A körforgás során a levegő mozgásának hatására a csapadék egy hányada eljut a szárazföldre (F). A szárazföldről a csapadék részben elpárolog (p), részben a felszínen lefolyik (1), vagy a talajba szivárog (sz). A talajba jutott víz ismét tovább folytatja útját. Egy része a mélyebb talajrétegekbe húzódik (m), vagy a növényzet párologtatja el (n), helyenként forrásba vagy medprbe találva, közvetlenül a tengerbe (t) tér vissza. A Nap hatására a víz szüntelen körforgásban van. Így gondoskodik a természet arról, hogy az élő szervezet állandóan friss vizet kapjon.

Sokkal bonyolultabb a folyamat, ha figyelembe vesszük, hogy az ember a víz körforgásának rendjébe beavatkozik. Amikor a víz egy részét saját céljaira felhasználja, sőt bizonyos hányadát „el is használja”. Az emberi beavatkozás hatását a víz körforgásába a 8. ábra mutatja. Különös figyelmet érdemel a viz minőségében végbemenő változás. Az emberiség nagy gondja például, hogy vizeinket az atombomba hatására már a légkörben nukleáris szennyeződés éri, a teljes körfolyamaton végig vonulva, állandó veszélynek teszi ki az élő szervezetet. Vizeinket a mindennapi életben is gyakran éri szennyeződés. Ezenkívül az iparból és lakótelepekről kikerülő szennyvizek, de a mezőgazdaságban használt műtrágyák és növényvédőszerek alkalmazása is mindinkább éreztetik káros hatásukat.

A víz térben és időben örökké változó mozgását meg kell figyelnünk, a tapasztalatok általánosításából törvényszerűségeket kell megállapítanunk, hogy úrrá lehessünk fölötte. Többek között szükséges tudnunk, hogy mennyi vízzel gazdálkodhatunk, milyen vizeink minősége. Célszerű felmérnünk azt is, milyen magas vízszinten várható — mondjuk — az árvíz levonulása, hogy kártétele ellen megfelelően védekezhessünk.

Már az egyiptomi papok is vízmércéket állítottak fel, hogy az árvizet kellő időben „megjósolják”. Ma- a vizsgálatokat a tudományos statisztika módszereivel végezzük. Orvosi példával élve, e tevékenység a lázgörbe, az EKG stb. adatok felvételéhez és értékeléséhez hasonlítható. Különösen fontos ez a víz okozta károk keletkezése és alakulása, vagyis az ok és okozat közti összefüggések vizsgálata, valamint a be37