Bözsöny Dénes: Vízkészletgazdálkodás (OVF, Budapest, 1965)

Mi a víz?

mosás, vágóhíd, ipar stb.), amelynek elvezetése, kezelése és elhelyezése a közegészségügy fontos feladata és gondja. Vizeinket az _ elszennyeződés veszélyezteti, mert káros következményeivel a víz további hasznosítását megnehezíti, vagy lehetetlenné teszi.

A következőkben a mai és a jövő embere számára nagyon is lényeges vízhasznosítási feladatokat foglaljuk csoportokba. A vízhasznosítás talán kevésbé izgalmas tevékenységgel jár, mint például az árvíz elleni védekezés, fejlődésünk biztosításához azonban sok érdekes feladatot kell megoldani.

A vízhasznosítás rendeltetése:

— az egészségügyi,

— közlekedési,

— ipari,

— mezőgazdasági és az

— ásvány-, gyógy- és hévízhasznosítás.

Az ivóvíz az ember elsőrendű szükségletei közé tartozik. Éppen ezért az egészségügyi vízhasznosítás során biztosítani kell az ivó- és használati vízellátását, hogy az ember és állat — mint fogyasztó — egyaránt hozzájusson a szükségletének (ivó, főző, mosdó, mosó, mosogató stb.) megfelelő minőségű és mennyiségű vízhez.

A tavak és folyóvizek egy része egyaránt alkalmas vagy alkalmassá tehető személy és tömegáru olcsó szállítására. A víz így a hajóközlekedést is szolgálja.

Azokat a természetes folyóvizeket, amelyek száraz időben, tehát csekély vízmélység idején különböző zátonyok miatt nem hajózhatók, de a folyószabályozás módszereinek alkalmazásával hajózhatóvá tehetők, természetes vízi utaknak nevezzük.

Azokon a folyókon viszont, amelyeken az év minden jégmentes napján a kellő hajózási mélység a szabályozás módszereivel sem tartható, duzzasztóműveket építünk, azaz mesterséges vízi utat (4. ábra) hozunk létre. A duzzasztás következtében az egyes duzzasztóművek révén vízlépcső (vízszintkülönbség) keletkezik. A vízlépcsőn a hajók áthaladását hajózsilip teszi lehetővé.

18