Bözsöny Dénes: Vízkészletgazdálkodás (OVF, Budapest, 1965)

Mi a víz?

Hévíz, vegyi Összetételétől függetlenül minden 25 C foknál magasabb hőmérsékletű természetes víz.

Az ásvány-, gyógy- és hévizet a következő kémiai csoportokban sorolhatjuk— egyszerű hévíz,

— szénsavas (savanyú) víz,

— alkáli hidrogénkarbonátos (alkalikus víz),

— kálcium-, magnézium-hidrogénkarbonátos földes, meszes víz,

— kloridos (konyhasós) víz,

— szulfátos (keserű) víz,

— vasas víz,

— kénes víz,

— jódos, brómos víz,

— radioaktív víz.

A felsorolt típusoknak összetett változataik is vannak (pl. szénsavas alkáli hidrogénkarbonátos víz) és — a hőfoktól függően — a hévizek csoportjába is sorolhatók.

Hazánk ásvány-, gyógy- és hévíz előfordulásokban rendkívül gazdag. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az a tény, hogy 1960-ban 185 helységben 447 előfordulást tartottunk számon. Európában Magyarország után a legtöbb ásvány-, gyógy- és hévíz Olaszországban található (264), után következik Németország (165), Spanyolország (128), Franciaország (116), Szovjetunió (76), Ausztria (25) és Csehszlovákia (16).

Hazánkban az ásvány-, gyógy- és hévizeket a következő célokra használják: gyógyászat, tisztasági fürdő, strand, uszoda, ivóvízellátás, melegvízellátás, épület- és üvegház fűtés. Sajnos, kedvező adottságainkat nem aknázzuk ki kellően. Így például a nyári hónapokban az ásvány-, gyógy- és hévizeknek csak 64 százalékát használjuk ki a következő megoszlásban :

%

gyógyászat

15,1

tisztasági fürdő

3,2

strand, uszoda

29,9

ivóvíz

11,0

melegvíz-szolgáltatás

4,8

10