Bözsöny Dénes - Domokos Miklós: Gyakorlati vízkészletgazdálkodás (Tankönyvkiadó, Budapest, 1975)
I. Domokos Miklós: A vízgazdálkodási hossz-szelvény módszertana
3. Koordinátarendszer A következőkben a vízgazdálkodási hossz-szelvénynek magyarországi gyakorlatban alkalmazott ill. javasolt öt különböző típusát fogjuk ismertetni. Ezeket egyszerű példa kapcsán az 1-2. ábra szemlélteti. Az öt típus közül az I., II. és III. jelű ábrának abszcissza-tengelye a befogadó lineáris osztású szelvényvonala. A IV. és V. jelű típus esetében az abszcisszatengely ugyancsak a szelvényvonal, azonban ennek osztása itt nem lineáris, tehát a valóságban egyenlő hosszúságú vizfolyásszakaszok képei a szelvényvonalnak általában nem egyenlő hosszúságú darabjai. Jelöljük ugyanis Jj-el a vízfolyás tetszőleges szelvényének valamely alkalmasan rögzített 1^ szelvénytől mért távolságát. Az I., II. és III. típus esetében a természetes vízhozamnak a vízfolyás hossza mentén való változását ábrázoló Q(l) vonal általában különböző hajlású egyenesekből összetett vonal, amelynek pl. a mellékvizfolyások betorkolási helyein ugrásai, "lépcsői" vannak. A IV. és V. típus alkalmazása esetén a.z abszcisszatengelyt úgy kell osztani, hogy - alkalmasan megválasztott 1 -ra Q(1 ) = CX 1 legyen (ahol ex elvileg tetszőleges pozitív szám), azaz a Q(1 ) vonal egyetlen egyenes legyen. Ezt úgy érjük el, hogy az eredetileg lineárisan osztott szelvényvonalnak az eredeti Q(l) töröttvonallal minden egyes oldalához tartozó darabját megfelelő módon - de a vonaldarabon belül arányosan - nyújtjuk ill. zsugorítjuk. A szükséges transzformációt az l*=-^-Q(D, «>0 egyenlet határozza meg. Részletesebben: ha az eredeti Q(l) töröttvonal főoldalának meredeksége fii-J és az abszcisszatengely hozzátartozó, az l. és ^osztópontok közé eső darabjának hossza Al =| l.-l I akkor az 1 abszcisszatengely (ugyancsak £ £ --hl__*_i_ l .-gal és l -gal jelölt) osztópontjai középső részének hossza Al’ i.j Al. i.j ßi. j a a> o lesz, és az 1 . , szakasz lineárisan osztandó. Speciálisan, ha az eredeti (lineáris osztású) szelvényvonal főhelyén ß. =oo , azaz a Q(l) vonalnak "lépcsője" van és az ugrás mértéke AQ„ akkor az _1_ tengely 0-hosszuságu Al szakait 1 . j szának képe az J_ tengelyen a 8
