Bözsöny Dénes - Domokos Miklós: Gyakorlati vízkészletgazdálkodás (Tankönyvkiadó, Budapest, 1975)
III. Dr. Bözsöny Dénes: Operatív vízkészletgazdálkodás
4. A vízkészletgazdálkodás módszereinek kialakítása A feladatok növekedése és ezzel egyidejűleg jelentkező megoldásra! váró kérdések tanulmányozására számos szakember fogott tollat és kezdte meg gondolatainak rögzitését. Elsősorban az alapelvek tisztázása volt a gyakori téma. Az utolsó évtizedekben a szakterület kibontakozása során a magyar szakirodalmat a vizkészletgazdálkodás és a távlati tervezés módjainak bemutatása jellemzi. Az utóbbi években pedig egyre több gyakorlati kérdés tisztázására készlilt tanulmány. A jelen jegyzet keretében nincs lehetőség arra, hogy az egyes elvek és módszerek kialakulását bemutassuk, de meg kell emliteni, hogy az elmúlt 28 év alatt kereken 400 tanulmány készült, mely a szükebb szakterülettel foglalkozik. A felszabadulás előtt gyakorlatilag ilyen dolgozatokkal csak ritkán találkozott az olvasó. Az érdeklődők tájékoztatását szolgálja az az összeállítás, mely 1965 évtől kezdve a Vizkészletgazdálkodási Évkönyvben jelenik meg. "A vizkészletgazdálkodás hazai irodalma" cimü fejezetben. A szerzők névsorának áttekintése egyértelműen mutatja, hogy a jelentős tudományos kutatási múlttal rendelkező mérnökök mellett nagy számú - viz- Ugyi igazgatóságokon dolgozó - fiatal, a gyakorlati igényeket jól ismerő szakember is bekapcsolódott a módszerek kialakításába. Az elért eredmények külföldön is elismerést vívtak ki. A felszín alatti vizekkel kapcsolatban országos jellegű vagy egyes területekkel foglalkozó szakmai munkák, kiadványok, cikkek, tanulmányokra az jellemző, hogy sok tekintetben leiró jellegűek és szemléletük koránt sem egységes. 5. A vízmérleg kiegyensúlyozásának lehetőségei A vízzel való tervszerű gazdálkodás során vizsgálni szükséges az igények és a lehetőségek viszonyát. Erre lehetőséget a tervezés és a vízhasználat engedélyezése során kidolgozásra kerülő vízmérlegek adnak. A vízgazdálkodási mérleg az információ szerzés eszköze, mely lehetővé teszi, hogy kellő időben felismerjük a vízhiány bekövetkezésének helyét és várható időpontját. Az ilyen információ birtokában lehet dönteni a vízigény kielégítés mennyiségi és minőségi, valamint időbeli és térbeli összehangolásáról. Ez a munka folyamat sokrétű, komplex, a gyakran ellentétes érdeket kiegyenlítő vizkészletgazdálkodási terv kidolgozását teszi szükségessé. Ilyen tervet nem csak akkor kell kidolgozni, amikor már a vízhiány bekövetkezett, hanem akkor is, amikor még lehetőség van a vízhiányok kielégítési módjának összehangolása. A vízmérleg értékelhető külön mennyiségi és külön minőségi vonatkozásában, valamint a kettő együttesen. Mennyiségi összevetés esetén aktiv (+) a vízmérleg, ha a hasznosítható vízkészlet nagyobb mint a vízigény, for108
