Bözsöny Dénes - Domokos Miklós: Gyakorlati vízkészletgazdálkodás (Tankönyvkiadó, Budapest, 1975)
III. Dr. Bözsöny Dénes: Operatív vízkészletgazdálkodás
A vízhasználatok és vizimunkálatok nyilvántartásán kivlll 1965 évben részletes intézkedés (40. 933)65. (OVF) szabályozta a tározók nyilvántartási módját. A beérkezett adatok alapján az OVH VIKÖZ peremlyukkártyát készített. Jelenleg több mint 2000 tároló és halastó adatairól lehet gyors tájékoztatást kapni. Az adatoknak kartonon történő nyilvántartása mellett szükséges volt intézkedni arról is, hogy a vízhasználatok, vizimunkálatok helyszinrajzon is rögzítve legyenek és mint ilyen eszközt a térbeli eloszlást, valamint az esetleges ellentmondást figyelembevevő, jól megalapozott döntéseket lehessen hozni. A térképeken történő nyilvántartás bevezetésére 1962. évben került sor és a változások folyamatos továbbvezetése is megtörtént, melyet a Vízgazdálkodási Keretterv kiegészítéséhez is felhasználtak. Az operativ vizkészletgazdálkodás fejlesztéséhez a 26. 402/1964. sz. OVF intézkedés alapján a VITUKI javaslatot készített az egységes vizgaz- dálkodási hossz-szelvények és a folyamatosan vezethető vízmérleg beveze - tésére. A javaslat alapján a 64 482/1966. sz. OVF intézkedéssel került sor azoknak a vízügyi igazgatóságokon történő bevezetésre. A mennyiségi adatok gyűjtése mellett szükséges volt szabályozni a 62.931/1966. sz. OVF intézkedéssel a Vízminőségi vizsgálatokat és azok értékelését. Ez a nyilvántartási rendszer szolgál alapul az évenként összeállításra kerülő vízminőségi térképhez. A felszin alatti vizekre irányuló adatok tárolási módjáról annyit kell megjegyezni, hogy az 1969-ig lényegében hagyományos módszerekkel történt, táblázatok, grafikonok, törzslapok formájában. A VITUKI-ban az adattárolást 1970-től folyamatosan korszerűbb módszerekkel átalakítják: részben lyukkártyára, részben mikrofilmre, részben pedig mágnesszalagra viszik azokat. A VIZIG-eknek a felszínalatti vizekre irányuló adatgyűjtése és adatnyilvántartása most van kialakulóban. A kialakítás során - a nyilvántartásba kerülő adatok jellegétől függően - részben a hagyományos, részben pedig a korszerű módszerek kerülnek alkalmazásra. A hatékony vizkészletgazdálkodás nem nélkülözheti a sokféle tényezőt figyelembevevő vízmérleg kidolgozását. Vízmérleget készíteni csakis a felsorolt nyilvántartási rendszerekben tárolt adatok birtokában lehetséges. Az adatok számitógépes feldolgozására szükségessé vált a megfelelő blokkdiagram és algoritmus kidolgozása. Az algoritmus gépi programjának elkészítése lehetővé tette az elektronikus számítógép, illetve adatfeldolgozó gép logikai döntés-rendszerének felhasználását. Ennek lényege, hogy a bonyolult vizkészletgazdálkodási döntések felbonthatók elemi Ítéletek sorozatára. Az elemi Ítéletek alapján a gép kiszámítja a summázott végső Ítéletet. Az elektronikus számítógépek alkalmazása lehetővé teszi jelentős munkaidő és munkaerő megtakarítással a prefencia vizsgálatok során köz- gazdasági és műszaki variánsok elemzésével választ adni többek között:- a hatékony megoldásra, 92
