Bözsöny Dénes - Domokos Miklós: Gyakorlati vízkészletgazdálkodás (Tankönyvkiadó, Budapest, 1975)

II. Domokos Miklós: Vízkészletgazdálkodási rendszervizsgálatok

g) A (20) és a (21) feltételt kielégítő kellő számú különböző Av mátrixokat veszünk fel (pl. háló-módszerrel vagy Monte-Carlo módszerrel) és mindegyikükhöz meghatározzuk a K ^ értéket.

Végső - népgazdaságilag optimális - megoldásként ahhoz a v>= N in- dexhez tartozó (V^, .... V ) tározó rendszert fogadjuk el, amelyre

(24) KN = minKv teljesül.

4. Ipari körzet vízkészletgazdálkodási méretezése a vízminőség követelmények érvényesítésével (Kolobajev modellje)

A számítás célja a II-11. ábrán vázolt ipari központ esetében a különböző vízkészletekből való vízkivétel azon mennyiségének, a lefolyásszabályozás azon határértékeinek, a szennyvizek azon tisztítási fokának és a bevezetésükre vonatkozó előírásoknak a megállapítása, amelyek esetén kielé- gülnek a település és az ipar vízigényei, ugyanakkor a vízminőségi mutatók a szennyvizvezetés szelvénye alatt nem haladják meg a megengedett legnagyobb koncentrációkat és ezek mellett a vízgazdálkodási intézkedések együttesének a költségei minimálisak:

(25) Z=Z,+Z„ + Z0 + Z. + Z_ + Z = minimum,

l z o 4 5 o

ahol:

Zt - a vízellátás (a vízkivétel, a vizelőkészités és a vízkivételtől a vízhasználóig való vizszállitás) költsége,

~ a tározók létesítési költsége,- a szennyviztározók létesítési költsége,

Z^ - a vizátvezetés (az ezekhez szükséges vízkivétel, vizszállitás és - szükség szerint - lefolyásszabályozó tározók) költsége,

Zg - a szennyvíztisztítás költsége,

Zg - a várost átszelő folyószakasz vízszennyezésével (a locsolási-mosási, és csapadékvizek tisztítását szolgáló különleges berendezések létesítésével, a szennyezett felszíni vizeknek az úsztató csatornarendszerbe vagy egy város alatti szelvénybe való bevezetésével stb.) járó költség.

77