Bözsöny Dénes - Domokos Miklós: Gyakorlati vízkészletgazdálkodás (Tankönyvkiadó, Budapest, 1975)
I. Domokos Miklós: A vízgazdálkodási hossz-szelvény módszertana
5. 5 Összefoglalás Az elmondottak összefoglalásaképpen (I-I. táblázat) megállapíthatjuk, hogy a magyarországi intézményes bevezetésre a vízgazdálkodási hossz- szelvény I. és III. tipusa látszik a legalkalmasabbnak. I-I. táblázat A vízgazdálkodási hossz-szelvény különböző típusainak összehasonlítása Tipus A mérleg- karok értelmezése A szemléletesség A folyamatos korszerűsítés A mérlegelemek száma Mutató szempontjából I. + + 0 + F II. 0 + 0d = 1 III. 0 + +d = 1 IV.0 0 F V. 00k Jelek: + jő 0 közepes - elfogadható A III. tipus javasolását leginkább az a kívánság indokolja, hogy olyan típust is rendszeresítsünk, amelynek más a mutatója, mint az I. típusé. Ilyen szempontból az V. tipus is szóba jöhetett volna, az általa szolgáltatott K mutató azonban az operativ vízgazdálkodásban kevésbé használható, emellett ez a mutató az I. típusról is becslésszerüen leolvasható. A d mutatót szolgáltató II. és III. tipus közül, az elvileg helyesebb és gyakorlatilag is előnyösebb III. típust javasoljuk. Kívánatos, hogy a vízgazdálkodási hossz-szelvény mindkét javasolt típusához írott vízgazdálkodási hossz -szelvény (táblázat) is tartozzék. A táb lázat és a grafikon egyidejű vezetésével biztosítható a vízgazdálkodási hossz szelvénnyel szemben támasztott két fő követelmény: a folyamatos, számszerűen pontos nyilvántartás és a szemléltetesség kielégítése. Konkrét esetre kidolgozott I. és III. tipusu vízgazdálkodási hossz- szelvényt az 1-6. ábrán mutatunk be. 34
