Bözsöny Dénes - Domokos Miklós: Gyakorlati vízkészletgazdálkodás (Tankönyvkiadó, Budapest, 1975)

I. Domokos Miklós: A vízgazdálkodási hossz-szelvény módszertana

A II. és III. típus közös fogyatékossága, hogy rajtuk a vízhiány ab­szolút része nem különböztethető meg. IV. típus Ennek módszertanát SOMOGYI M. dolgozta ki. Lényeges sajátossága, hogy nem lineárisan osztott, hanem - a 4. 3 szakaszban részletezett célsze­rű módon - transzformált, szakaszonként zsugorított és nyújtott osztású abszcisszatengelyt, továbbá - a vízigények és a (hasznosítható vízkészlet természetes részéből fennmaradó) szabad vízkészlet közvetlen leolvasható­sága érdekében - két koordinátarendszert is alkalmaz. Az abszcisszatengely alá a értékeket, föléje a K = Qf(d^) + + + K. + K, értékeket rakjuk fel. A K vonal a Q (d.,)-vonallal párhuzamos és 2 4 — r M az 1* tengelyre merőleges egyenesszakaszokból összetevődő, általában törött vonal. Ugyancsak a szelvényvonal fölé rakjuk fel az I = értékek vo­nalát is, amelyet a szelvényvonallal párhuzamos és arra merőleges egye­nesszakaszok alkotnak. Az eredeti (derékszögű) (1 , Qm), ül. (1 , Q^/d^)) koordinátarend­szer mellé bevezetjük azt a ferdeszögü koordinátarendszert, amelynek abszcisszatengelye ("nullvonala") a Qr(d^) egyenes, ordinátatengelyei pe­dig a tengellyel párhuzamos, de azzal ellentétes irányítású F* ten­gely, valamint a vele megegyező irányítású (K^+K^+K^) tengely. Erről a típusról a két koordinátarendszerben viszonylag sok érték ol­vasható le. Az I. típussal szemben két hátrányát említjük.- Nem olvasható le róla közvetlenül a teljes szabad vízkészlet,- épp ezért általában nem adódik önmagából az érték szelvénye, s ha megkerestük, akkor sem jelölhető ki általában az I. típusnál látotthoz hasonló módon a meglévő vízhasználatok zavartalan vizbiztositása mellett a szelvény fölött szabadnak tekintendő vízhozam. (Pl. a QrWjyj)< I<Qr(d^)+ + ^ esetben a vizbiztositás vonala általában nem egyetlen egye­nes, hanem a K vonallal párhuzamos törött vonal.) Az előzőekben ismertetett valamennyi (I. -III.) típussal szemben, a IV. (csakúgy mint a következő V.) típus hátránya, hogy nem eléggé szem­léletes. 30

Next

/
Thumbnails
Contents