Bözsöny Dénes - Domokos Miklós: Gyakorlati vízkészletgazdálkodás (Tankönyvkiadó, Budapest, 1975)

I. Domokos Miklós: A vízgazdálkodási hossz-szelvény módszertana

a> o

hosszúságú szakasz lesz, amelynek mindkét határpontját l*-gal jelöljük. Hasonlóképpen, ha az eredeti (lineárisan osztott) szelvényvonal A i

__i-I.i

s

zakaszán ß . - 0 (azaz a Q(l) töröttvonal megfelelő szakasza az abszcissza- tengellyel párhuzamos), az 1-tengely Al. . darabjának képe az J_ tengelyen a

1 - L, 1

A ! = Al

1-1,i 1-1,1

Pil.i

0<

= o, a> o

zérus hosszúságú szakasz, ill. az 1 -gal és egyszersmind 1 .-gat jelölt pont lesz (1-3. ábra). —— ——

A vízkészlet-, azaz vízhozam tengelyt (Q tengelyt) a vízgazdálkodási hossz-szelvény mind az öt ismertetendő típusánál lineárisan szokás osztani, továbbá a tengely merőleges az _l_ill. J_* tengelyre.

4. A vízgazdálkodási hossz-szelvény típusai (1-2. ábra)

A különböző típusok abban különböznek alapvetően egymástól, hogy más-más módon értelmezik a vízmérleg-karokat, vagyis az utóbbiakat a vizmérleg-elemek más-más csoportosításával állítják elő. E különböző csoportositási módokat "A vizkészletgazdálkodás alapjai és a vízgazdálkodás mérleg” c. jegyzet II/2-I, táblázatában foglaltuk össze.

A hossz-szelvény típusok felépítésének elvi vázát az 1-2. ábra mutatja: ezen azonos adatok alapján mind az öt típust megszerkesztettük. Az ábrán az említett táblázat jelöléseit alkalmaztuk. A vizmérleg-elemek közül a bányavizbevezetést és a vizkészletátkönyvelést a vízfolyás teljes

hossza mentén 0 -nak vettük. (AK^ =0 eset a vízgazdálkodási hossz-szelvények gyakorlatában is a leggyakoribb eset. )

I. típus

A vízgazdálkodási hossz-szelvény e legegyszerűbb és ezért legszemléletesebb típusa Magyarországon először 1954-ben készült. Felépítése lényegében megegyezik a Német Demokratikus Köztársaságban rendszeresitett tipuséval.

Alkalmazása esetén a lineárisan osztott szelvényvonal l_pontjához egyrészt a hasznosítható vízkészlet K(l), másrészt a mederben hagyandó

26