Botár Imre - Károlyi Zsigmond: Vásárhelyi Pál, a Tisza-szabályozás tervezője (Vízügyi Történeti Füzetek 2. Budapest, 1970)

A Tiszavölgy rendezésének problémája - A Tiszavölgy rendezése Széchenyi István vízügyi programjában

ként és a vízügyi főhatóság képviselőjeként — való közreműködésben látta, maga is és a Társulat Központi Bizottsága is, a legfőbb biztosítékot a tervezett, és egymástól elválaszthatatlan ármentesítési és folyószabályozási munkálatok egységes és tervszerű végrehajtására.

62 Vásárhelyi tragikus halála azonban elvágta ennek a megoldásnak a lehetőségét. így Széchenyi, bár külföldi szakértők — Paleocapa felületes és később, legalábbis részben, önmaga által is helyesbített véleményétől eltekintve — kedvezően nyilatkoztak Vásárhelyi tervéről, kénytelen volt engedni a széthúzó, és a terv költségességétől félő érdekeltségek kívánságának, s elfogadta Paleocapa meghívását (aki már korábban is járt Magyarországon) a tervek helyszíni tanulmányozására és felülvizsgálatára. Paleocapának — Vásárhelyiétől némileg eltérő — véleménye,

111 s az ennek nyomán, részben a vélt költségcsökkentés érdekében eszközölt kevéssé szerencsés módosítások azonban rést ütöttek a Vásárhelyi—Széchenyi-féle koncepció egységességén, és — főleg később a szabadságharc bukását követő Bach-rendszer megváltozott körülményei között, az alkalmatlan vezetés alatt — súlyos hibák forrásaivá váltak. Széchenyi, miként arról naplója és egyéb megnyilatkozásai tanúskodnak, maga is jól látta azokat a veszélyeket, melyek a Paleocapa-féle ellenvélemény által újabb tápot kapott széthúzásban rejlettek, de remélte, hogy a megfelelő vezetés képes lesz ezek elhárítására. Ezért nem engedte elszalasztani az alkalmas történelmi pillanatot, kihasználatlanul hagyni az érdekeltségek aktivitását és áldozatkészségét, a nálunk annyiszor szalmalángnak bizonyuló lelkesedést. Ezért szorgalmazta a munka mielőbbi megkezdését, s így került sor a Tisza-szabályozás megindítását jelentő első ünnepélyes kapavágás megtételére: 1846. aug. 27-én reggel Tiszadobnál a Tiszadob-urkomi töltés — a későbbi ,,Széchenyi-gát" — és a Dob—szederkényi átvágás munkálatainak helyén . . . A Tiszavölgy rendezésének Széchenyi-féle programja és Vásárhelyi Tisza-szabályozási terve — következetesen átgondolt és kiépített, szerves egységet alkot, amelynek egyetlen eleme sem volt mellőzhető az egész koncepció sikerének veszélyeztetése nélkül. Éppen ezért e program két eleme: egyrészt gazdaságpolitikai-szervezési, másrészt műszaki része, csak egymással szoros kapcsolatban, egymástól elválaszthatatlanul tárgyalható és értékelhető reálisan. Széchenyi gazdaságpolitikai tevékenységével az egész ország gazdasági-műszaki fejlődésének, polgári átalakulásának megalapozását kívánta szolgálni. Ez tette lehetővé számára, hogy felülemelkedve a kortársak provinciális szemléletén, a gazdasági fejlődés megindításában alapvető jelentőségűnek felismert vízimunkálatok terén is reális: a valóságos helyzetnek és szükségleteknek megfelelő programot dolgozzon ki, melynek műszaki megalapozottságát a Vásárhelyivel való szoros együttműködés és több más kiváló mérnök-szakértő igénybevétele biztosította.

110- 112- 114 Széchenyi a Tiszavölgy rendezésén nemcsak a Tisza szabályozását és a tiszamenti területek ármentesítését értette, hanem a vízrendezés — azóta