Botár Imre - Károlyi Zsigmond: Vásárhelyi Pál, a Tisza-szabályozás tervezője (Vízügyi Történeti Füzetek 2. Budapest, 1970)

A Tiszavölgy rendezésének problémája

A Tiszavölgy rendezésének problémája „Csak tőlünk függ, virágzó kerteket, szorgalmasan működő gyárakat és szabad embereket állítani oda, hol ma róka és farkas lappang, szomorú jószág teng és szolganép henyél . . ." (1831.) „Hogy lehetett volna . . . bármily előbbi gondolatom, mint a Tiszavölgy, melyben a legtöbb és legeredetibb magyar lakik, s mely napról-napra inkább közelít a végpusztuláshoz. . ." (1846.) (Széchenyi István) A Tiszavölgy rendezésének feladata, mely Széchenyi vízügyi programjának, sőt, egész gazdaságpolitikájának gerincét képezte, régóta érlelődő probléma volt. Megoldásának előkészítésében nemzedékek vettek részt, mind műszaki téren, mind gazdaság- és népesedéspolitikai jelentőségének tudatos ításával. A Tisza szabályozásának ez az előtörténete a magyar vízi munkálatok történetének egyik legkevésbé ismert fejezete, s feltárása történetkutatásunk régi és sok meglepetést ígérő tartozása.* Kezdetei legalábbis a XVII. század elejéig nyúlnak, amikor a törvényhozás (1613:XXVII. tc.) először foglalkozott a Tisza-völgy ármentesítésének kérdéseivel — az érdekelt megyék együttműködésére bízva annak megoldását. Valószínű azonban, hogy ekkor még, éppúgy, mint a XVIII. század folyamán, nem az ármentesítés, hanem a folyószabályozás — főleg a sószállítás biztosításának kérdése — állt előtérben. Ennek érdekében küldték ki 1774-ben a Tisza baloldali mellékfolyóinak szabályozására Károlyi Antal, s a Tisza és jobboldali mellékfolyóinak szabályozására Orczy Lőrinc kir. biztosokat. Mindketten arra a meggyőződésre jutottak azonban, hogy a mellékfolyók szabályozása a befogadó Tisza felső szakaszának egységes rendezése nélkül nem lehet eredményes (Orczy, 1775.). Orczy Lőrinc ezért — korábbi tapasztalatok alapján (pl. Czigánd, 1740) — több tiszai átmetszési tervet készíttetett (pl. a karádi átmetszésekre), Mezeői Cyrill, Károlyi mérnöke pedig az Ecsedi-láp és vidékének: a Szamos, Kraszna és a befogadó Tisza-szakasz egységes rendezésének megoldására terjesztett elő javaslatot (1785). Ugyanekkor Ballá Antal, Pest megye kiváló mérnöke, a II. József által elrendelt ideiglenes vízrajzi (hajózási) felvételek egyik készítője, ugyancsak a hajózás érdekében, javasolja a Tisza átmetszésekkel való egységes szabályozását. Előterjesztésében példaként egy olyan kanyarátmetszést hoz fel, mely később Vásárhelyi tervében is szere* A téma részletesebb ismertetését — és irodalmát Id.: Károlyi Zoltán—Károlyi Zsigmond—Vázsonyi Adám: A magyar vízszabályozások története. Bp., VIZDOK, 1970. (Előkészületben.)