Botár Imre - Károlyi Zsigmond: A Tisza szabályozása II. rész (1879-1944) (Vízügyi Történeti Füzetek 4. 1971)

Összefoglalás és a további perspektívák. A Tisza-völgy jelene és jövője

A Tisza-völgy komplex vízrendezése Mindebből világosan kitűnik, hogy ma már az egyes folyószabályozási és ármentesítési feladatok felvetését is áthatja a korszerű vízgazdálkodási szemiélet, annak felismerése, hogy e feladatok az elmúlt évtizedek folyamán minőségileg megváltoztak: „Bár még a vízkárok elhárításában is számottevő feladataink vannak — a mai vízgazdálkodás már nem korlátozódik pusztán a víz kártételeinek elhárítására, de nem elégedhet meg csupán a víznek, mint adott természeti kincsnek a kiaknázásával sem, hanem gondoskodnia kell a természetes utánpótlás mesterséges növeléséről, a vízkincs védelméről, a víz és a társadalom közötti tervszerű összhang kialakításáról. Ez a vízgazdálkodás fejlődési szakaszának egyik legjellemzőbb új sajátossága. Szemléltető példái ennek a nagy térségek vízviszonyait átalakító, országrésznyi területek gazdasági szerkezetének kedvező átformálását megalapozó művek: a Tiszalöki Duzzasztómű, a nagy csatornarendszerek, új mesterséges folyók — köztük a Keleti és Nyugati Főcsatorna, melyek a Tisza vizét az Alföld legaszályosabb vidékeire szállítják — ... az épülő Kiskörei Vízlépcső és a hozzá tartozó öntözőrendszerek . . ,"

89 19. ábra. Árvízvédekezés a Tiszán Szegednél 1970-ben Homokzsákok tízezrei erősítették a szegedi partfalat