Botár Imre - Károlyi Zsigmond: A Tisza szabályozása II. rész (1879-1944) (Vízügyi Történeti Füzetek 4. 1971)

A Tisza-szabályozás ügye a két háború között (1920—1944)

17. ábra. Sajó Elemér (1875—1934) a munkát Kvassay Jenő már elkezdte . . . most azonban szükség van arra, hogy az általa is felállított nagyvonalú programot a változott viszonyoknak megfelelően módosítsuk, kiegészítsük . . ." Az Emlékirat a vízszabályozások mintegy évszázados 1,1 milliárdnyi beruházása után a soronkövetkező vízhasznosítási feladatok megoldására egy újabb 30 éves programot javasolt és ez idő alatt kereken 250 millió pengő beruházását tartotta szükségesnek. A kormány azonban — bár a vízügyi szolgálat éppen a válság okozta munkanélküliség enyhítése érdekében javasolta az új vízimunkálatok produktív beruházási programját — nem volt hajlandó foglalkozni a tervvel. Csak többéves céltudatos propaganda- és szervezőmunkával és az 1932. évi árvizet követő aszályos időszak meggyőző gyakorlati érveivel sikerült a közvélemény és a kormány érdeklődését a vízügyi feladatok felé fordítani. (Különösen nagy szerepe volt ebben az 1933ban megrendezett tiszai „Széchenyi-emlékhajóútnak".) Sajnálatos módon azonban az a veszély fenyegetett, hogy Sajó Elemér zseniális távlati terve némileg eltorzítva válik gyakorlati programmá: a szabályozási munkálatokkai s azok továbbfejlesztésével megalapozott komplex