Botár Imre - Károlyi Zsigmond: A Tisza szabályozása I. rész (1846-1879) (Vízügyi Történeti Füzetek 3. Budapest, 1971)

Botár Imre—Károlyi Zsigmond: A Tisza szabályozása - Az ármentesítési és folyószabályozási munkálatok végrehajtása - Az árvédelmi töltések

Az ármentesítés'! és folyószabályozási munkálatok végrehajtása Az árvédelmi töltések A töltésvonalozás hibái lényegében a tervezést terhelik, ezért ezt a kérdést korábban már érintettük; itt most csak a töltésszelvényekről, fejlesztésükről, az építés üteméről és a kivitelezés műszaki színvonaláról lesz szó. Nézzük tehát, hogyan alakultak ki a Tisza töltései. Vásárhelyi terve szerint „a töltés koronaszélessége Füredig 8 lábra (= 2,52 m) azon alul 12 lábra (== 3,79 m) szabatott, felszíne bolthajtásban záratván az eső lefolyása végett, magassága a legnagyobb víz felett 2,5 lábbal (79 cm) víz felől 2, belülről 1 láb (ti.: 1:2 és 1:1-es) lejtővel hozatott javallatba . . ."

72 Ugyanitt hangsúlyozza azonban Vásárhelyi, hogy ezek csupán ideiglenes méretek, mert a töltésmagasságot nem a korábbi árvízszint, hanem a növekvő vízhozam alapján kell meghatározni! Paleocapa viszont a fejlesztés feladatának felvetése nélkül, már kezdetben némileg erősebb töltéseket javasolt. Mégpedig az egész Tisza mentén 2 öl (3,79 m) koronaszélességgel, mindkét oldalon 1 :2 lejtővel, Csapig 1 láb (32 cm), a Körös-torokig 5 láb (1,52 m), innen a Marosig 4,5 láb (1,42 m) árvízszint-feletti magassággal.

73 Később ezek a méretek sem bizonyultak elegendőnek: egyrészt az árvízszint nem várt méretű emelkedése miatt, másrészt pedig, mert az árhullámok megtorlódása szempontjából kritikus szakaszt Paleocapa tévesen helyezte a Maros helyett a Körös-torkolat fölé. A valóságban — amennyire a tények a hiányos adatokból rekonstruálhatók — a töltések nem ezeknek az előírásoknak az alapján készültek el.

74 A szétforgácsolódott heves-jászvidéki társulat(ok) töltései, a társulatok anyagi erejétől függően változó mérettel: részben 2,85 m, részben 3,80 m koronaszélességgel épültek, és csupán 0,75—0,90 m-es árvízszint feletti biztonsági magassággal. A középtiszai társulatok (örvény-abádi, taskonyi, fegyverneki stb.) gátjainak koronaszélessége ugyancsak a két fenti határ között váltakozott, de a biztonsági magasság már csak 0,5—0,66 m volt. (Az egész töltésnek a terepszint feletti magassága pedig 2,7—2,9 m.) A Csongrád— sövényházi társulatnál a koronaszélesség viszont már 2(!)—4 m között váltakozott, míg az árvízszint feletti magasság 0,20—0,60 m között. (Vagyis voltak szakaszok, ahol az árvízszint feletti magasság csupán 20 cm volt.) Jóval erősebbek voltak az árvizek levonulása szempontjából kedvezőbb helyzetben lévő torontáli és bácsi társulat töltései: az előbbinél a koronaszélesség 4—6 m (1 :2 rézsűvel), az utóbbinál pedig egységesen 3,8 m volt — azonban 0,95 —1,40 m-es árvízszint feietti magassággal. A fenti adatok jól mutatják a különböző szelvénnyel épült töltések méreteinek elégtelenségét.