Bognár Győző: Folyószabályozási művek építése Magyarországon (Vízépítőipari Tröszt, Budapest, 1977)

3. Folyószabályozási művek építési techhológiái - 3.1 A folyószabályozási munkák előkészítése

fontosabb szerepe azonban a müvek kitűzésénél van. 1 helyszinrajzon lévő kitűzési alapadatok segítségével a munka megkezdése előtt a müvek iranypontjait a terepen meg lehet határozni. Tekintettel arra, hogy a folyószabályozási munkák esetében a tervező, műszaki ellenőr és az építésvezető általában egyaránt a vizűgyi igazgatóság dolgozója, ez a munka megkönnyithető. A tervezők, felmérők ugyanis a mérések alkalmával elhelyezik az iranypontokát, azokat magasságilag is bemérik és a pont- rögzitést őrkövekkel biztosítják. Hogy a vizről jól meg- iazhatók legyenek az iránypontok, a környezetükben lévő fák törzsét bemeszelik, a pont fölé pedig jelzőkeresztet állítanak a 46. ábrán látható módon. Az iránypontoknak az egyenesét kitűzik a másik parton is. A rögzítő kő vagy 0 kő a partéltől néhány m-re kerül telepítésre. Tőle mintegy 15-20 m-re az egyenes másik pontját jelölő iránykövet ássák le.

A pontokat jelölő fehér andráskereszteket az építendő mű legtávolabbi pontjáról is jól láthatóan kell elhelyezni, mert a folyón dolgozók elsősorban ezeknek a kitűzőjeleknek a segítségével tudják a helyes irányt tartani.

Abban az esetben, ha a mű tengelyvonalát parton nem lehet kitűzni, pl. vezetőmű építésénél, a mü irányát úszóbólyák segítségével kell megjelölni, azokat naponta vízszintes értelemben ellenőrizni és a vizállás-valtozá- sok miatt elmozdult bólyákat visszaállítani a tervszerinti helyükre.

Keresztirányú müvek esetén.természetesen nem elég csak a mü tengelyének a kitűzése. A parton a tengelyhez hasonlóan "0" rúddal és irányruddal ki kell tűzni a mü alsó és felső rézsükörmének a vonalát, majd a fenék- 98 -