Bognár Győző: Folyószabályozási művek építése Magyarországon (Vízépítőipari Tröszt, Budapest, 1977)
2. Folyószabályozási művek és anyagaik - 2.2 Folyószabályozási művek szerkezete
A mellékágelzárások épitóse során jelentkező tipikus kivitelezési nehézség a medernek a vizsebesség növekedése miatt bekövetkező épitésközbeni állandó mélyülése. Bzt úgy kell megelőzni, hogy a fenékburkolatot, a fenékszórást vagy rőzsepokrócot a mü épitésének a megkezdése előtt az elzárandó meder teljes szélességében el kell késziteni és a leendő mü két parti bekötését igen gondosan és szintén előre el kell késziteni. A gat testének az épitését sem célszerű a teljes szelvény kialakításával végezni. Rőzsemü esetén pl. egy sor rőzsehengert az elzárandó meder teljes szélességében le kell rakni és csak azután lehet a mü teljes testét megépíteni. Terméskőből készült mü esetén a fenékszóras fölött szintén célszerű a műnek kb. 1,0 m magas rétégét végig megépíteni és ezután a teljes szelvényt befejezni. A keresztgátakat önálló müvekként a túlszélesedett mederszakaszokon, azok egyik oldalról történő szűkítésére alkalmazzák. A szabályozási vonalra általában merőleges irányúak, egyébként a terelősarkantyúkhoz hasonló szabályozási müvek. Alkalmazásukra főleg a Duna Budapest alatti szakaszán került sor. 225. Burkolatok A part, a mederfenék és a földből vagy kisszilárd- ságú anyagokból előállított felületek védelmére szolgálnak. Az ilyen felületeket védeni kell főleg a hullámzás, az elsodrás, és a rézsün lefolyó csapadékvíz ellen. Az igénybevételek egyik fajtája a viznyomás, amely áradó viznél a felületre nyomja a burkolatot, tehát nem veszélyes. Apadó víznél a talajból visszaáramló viz fel- 75 -
