Bognár Győző: Folyószabályozási művek építése Magyarországon (Vízépítőipari Tröszt, Budapest, 1977)

2. Folyószabályozási művek és anyagaik - 2.2 Folyószabályozási művek szerkezete

darféné levédő kőszórásnak Itt már az átbukó víz ellen la védeni kall a feneket. Bzért a mellékág oldalán a 30-50 cm vastag kőszórás szélessége a 15-30 m-t is elérheti.

A vezetőműnek, mint a kőmüvek közül szinte valamennyi, készülhetnek műkőből ie. A minőségi hiányosságai miatt azonban a müvek kisvizszint alatti részét célszerű csak ebből építeni, hogy a fagyveszélyt elkerüljük.

A müvek uszadékoknak és jégnek kitett felületét feltétlenül rendezett terméskőboritással kell ellátni.

Igen takarékos és tartós megoldást adnak a drót- hálós szerkezetek. A hasáb vagy henger formájú fémkosarakat - ketreceket - bányaszeméttel, forgácskővel, helyi durvaezemü hordalékkal vagy az építőipari kavicstermelés során a maximális szemleválaeztáe melléktermékeként megmaradó frakcióval lehet megtölteni és vizijármüvel a beépítés helyére ezállitani, majd ott elhelyezni. Tekintve, hogy 1-2 m’-es egységekről van szó, megfelelő gépeeitéesel rendkívül gyors építést teez lehetővé a technológia. Kb. 1,0 m-nél nem mélyebb vízben a dróthálóból készült ketrecek a helyszínen tölthetők és alakíthatók ki szabályozási müvekké.

A vezetőmüveket a kővel való takarékoskodás miatt gyakran építették vegyes anyagú szelvénnyel. A vegyes anyagú müveknél a rőzee és terméskő kombinációja a leggyakoribb- Általában akkor építenek vegyes szelvényű müveket, ha azok mérete igen nagy és a költségesebb építőanyaggal érdemes takarékoskodni. A 24. ábra egy rőzsé- vel kombinált vegyes anyagú vezetőmüvet mutat be.

A vegyes anyagú müvek igen gyakoriak voltak a folyószabályozás gyakorlatában. Jelentős megtakarításokat lehetett elérni általuk. Az anyag és a szállítás költsége ugyanis magas részarányt képvisel a mü érdeké- 66 -