Bognár Győző: Folyószabályozási művek építése Magyarországon (Vízépítőipari Tröszt, Budapest, 1977)

2. Folyószabályozási művek és anyagaik - 2.2 Folyószabályozási művek szerkezete

RAzsepo hróc

Röxsefrenqer

Á-ő m

^rép VÍZ

21. ábra

Vezetőmű vagy keresztgát rakott rőzeemüből A vezetőmüvekhez hasonló szerkezetű bekötőmüvek

tartoznak. A vezetőmű építése a rőzeepokróc süllyesztésével kezdődik. A rőzsepokróc nemcsak a mű alapterületét fedi le, hanem a vízoldali részen 4-6 m-rel túlnyúlik, hogy el lehessen kerülni a vezetőmű alámosósát. A rőzsepokrócra az építési viz szintjéig rőzsehengereket helyeznek. Szükség eeetén ennek a felületét kőszórással vagy rőzseteritéseel kiegyenlítik és erre épül fel a rakott mü szerkezete.

A jelentős munkával járó rőzsehengerek és rőzse- kolbászok készítését meg lehet takarítani, ha a lábazati kőszórásra vagy a mü alatti medervédő kőterítésre kévékből rakott rőzsemüvet épitünk. Természetesen ezt a szelvényt is kőtörmelékkel nehezítjük és szilárdítjuk, mint ahogy az megfigyelhető a 17* ábrán is. Az ilyen tipusú müvek a Tiszán, Dráván, Rábán és a Köröeökön fordulnak elő legnagyobb számban. Régebben a Dunán is készültek

63