Bognár Győző: Folyószabályozási művek építése Magyarországon (Vízépítőipari Tröszt, Budapest, 1977)

2. Folyószabályozási művek és anyagaik - 2.2 Folyószabályozási művek szerkezete

teni, majd az újabb mögöttes teret bezagyolni addig, amig a kivánt magasságot el nem érik. E két utóbbi megoldáet, amely a hordalék segítségével kő megtakarí­tását tesz lehetővé, takarékszalvénynek is szokták ne­ve zni. [3] Amikor a szabályozási vonal a hullámtérben vonul, meg kell várni, amig a folyó erodáló ereje a partot a szabályozási vonalig koptatja. Ilyenkor a szabályozási vonalra depóniát kell elhelyezni. Amikor a partomlás eléri a depónia szélét, az fokozatosan legördül a kia­lakuló parton és azt megvédi a további omlástól* A de­póniát a 16. ábra szerint kell elhelyezni a folyó víz­hozamára, a kialakuló partrézsü méreteire jellemző meny- nyiségben, hogy a teljes legördülés után véglegesen és biztonságosan rögzítse a partot. A part vonalának a ki­alakulása után a leomlott depóniát rendezni kell, eset­leg partvédőművé kell kiegészíteni, hogy tartós marad­jon. © © S7— frusvizszmt 16. ábra Depónia 58

Next

/
Thumbnails
Contents