Bognár Győző: Folyószabályozási művek építése Magyarországon (Vízépítőipari Tröszt, Budapest, 1977)

2. Folyószabályozási művek és anyagaik - 2.2 Folyószabályozási művek szerkezete

eal, majd 30-50 cm vastag kőteritéeeel fedték be. A mai körülmények között a rézsű lenyeséeét - szükség esetén - földtolóval végzik. A kőterítés több terméskövet igényel, mint a betonba rakott vagy ékelt terméekőburko- l3t, viszont kevésbé munkaigényes.

Igényesebb környezetben, belsőségekben haladó folyók partvédőnüvét kőburkolatként képezik ki. Az ékelt vagy betonba rakott terméekőburkolat igen tetszetős, tartós védelmet ad a településen keresztül haladó folyó- nnk. A lábazati kőhányás azonos a kőterítésnél alkalmazott megoldásával. Nagyobb vizjáték esetén a kisviz felett 2,0 m-ee koronával egy 2-3,0 m széles padkát lehet kiképezni és erre támaszkodik a lenyssett rézsűre rakott burkolat. A burkolatot kavics vagy forgácskőágyazatba rakják. Az egyes kövek rögzítése ékeléseel vagy betonkötéssel történhet. A ezárazon ékelt terméskőburkolat előnye, hogy károsodás nélkül folyamatosan követi az alatta levő rézsű esetleges mozgását. A betonba rakott burkolat ezzel szemben merevebb és a rézeünek csak na- 55 12. ábra

Partvédőmű kőezóráseal /kőteritée/