Bognár Győző: Folyószabályozási művek építése Magyarországon (Vízépítőipari Tröszt, Budapest, 1977)

2. Folyószabályozási művek és anyagaik - 2.1 Folyószabályozási művek anyagai

gerendára egymástól kb. 1 m-re helyezkednek el a 20x25 cm-es keresztmetszetű 2 m hosszú kereszttartók. A ke- reezttartóra támaszkodnak a szarvalakúan elhelyezett tartóazárak. Ezek közül az egyik oldalon levők oldható kapcsolattal készülnek, hogy a kész rőzsehengernek állványról való labillentését lehetővé tegyék. Közéjük helyezik el a rőzsekeritést, erre a töltőanyagot, majd a további rőzseburkolást. A rőzsehengert méterenként meg kell szoritani és 3-4 mm átmérőjű lágy vashuzallal megkötni .

A rozsehengerekből készülnek a müvek viz alatti részei.

Régebben használták a hengerkosarat. Ez 1 m átmérőjű, 4 m hosszú, füzvesszőből kosárfonással készített henger, amely a helyszínen törmelékkel megtölthető és elsüllyeszthető. Ka már nem használják.

215. Fából készült építőelemek

A fa minden építésnek a legrégebbi anyaga. Természetes, hogy a folyószabályozók is elsők között alkalmazták. A munkahelyek ma sem nélkülözik, bár eleőeorban segédanyagként veszik figyelembe.

Azokon a helyeken, ahol a fa és a kőtörmelék egyaránt bőségesen található, használták a kőszekrényt.

Vezetőmüveket építettek belőle nagysebeseégü vízfolyásokon. A fecskefarkú illesztései és ékelései miatt az elkészítése képzett ácsokat igényelt. Ma már a munka- igényeesége miatt nem használják.

A faanyagot palló és deszka formájában gyakran megtaláljuk a régi müvekben. Kisebb fenékegyenetlenségek eltávolítására használták apróezemü hordalék esetén a lengő táblákat. A táblákat néha rőzsefonáeból, az- 46 -