Bognár Győző: Folyószabályozási művek építése Magyarországon (Vízépítőipari Tröszt, Budapest, 1977)
1. A folyószabályozás célja és módjai
inflexiós szelvényt olyan bizonyítéknak tekintették, amelyet a szabályozás eorán, mint a folyó természetes alakulását mesterségesen is követni kell. A jelenleg folyamatban lévő szabályozási tervek készítésénél /a Duna Budapest alatti szakaszán/ az inflexiós szelvény szűkítését már alkalmazzák. A meder anyagától függően a gázló talaja lehet kemény vagy alluviális. Az előbbi esetben a szabályozás egyszeri kotrással szinte véglegesen rendezhető, mert a gázlóban folyó viz elragadó ereje kevés ahhoz, hogy a kemény talajban kárt tegyen. Arra kell gondot fordítani, hogy a szelvénybe érkező viz ne rakja le a hordalékát. A laza üledékes talajú gázlónál a meder szűkítésével olyan vizsebességet lehet előállítani, amely a vízhozamnak és esésnek megfelelő keresztmetszetet a mélység növelésével kialakítja és helyes méretezés esetén beállhat az egyensúly . A váltakozó vízjárás előnytelen hatását a megfelelő időben elvégzett gázlókotráe- eal lehet kiegyenlíteni. A röviden vázolt fejlődés során Magyarországon az utóbbi évtizedben olyan korszerű folyószabályozási módszer alakult ki, amely az elmélet és gyakorlat eredményeit egyaránt felhasználja, a kis-, közép- és nagy- vizi szabályozás módszereit, eszközeit alkalmazva megteremti az egyensúlyt a folyó természetes alakulása és a társadalom igényei között. jj3j 32
