Bognár Győző: Folyószabályozási művek építése Magyarországon (Vízépítőipari Tröszt, Budapest, 1977)

3. Folyószabályozási művek építési techhológiái - 3.3 Rőzseművek építési technológiái

Végül az elkészült mü környezetében rendezni kell a terepet és a munkaterületről le kell vonulni.

A viz feletti burkolatok közül a rőzeekolbász felhasználásával készül a rőzeerács» Elsősorban esztétikailag igényesebb területeken vagy olyan helyen alkalmazzák, ahol a rőzsével, vagy a készítéséhez szükséges munkaerővel takarékodkodni kell. Szerkezetét a 33* ábrán láthatjuk. A rőzeerács közeit kaviccsal vagy kővel ki lehet tölteni. Ezzel a burkolat védőképessége javul. Ha a viz sebessége kicsi, a rőzeekolbászok által lefékezett viz a lebegtetett hordalékát lerakja és igy az iszapolás segítségével kitölti a köztük lévő teret.

A rőzeerács készítésének műveletsora a következő:

kitüzée,

felvonulás,

rőzsekolbász készítése, rézeü lenyeeéee,

szegélykolbáezok lerakása és rögzítése, rácskolbászok lerakása és rögzítése, a ráceszemek kitöltése burkoló anyaggal,- utómunkák, levonulás.

A kitűzés és felvonulás a korábbiakban leírt módon történik. A rőzsekolbászok szintén a ezokott módon készülnek. A szegélykolbász átmérője célezerüen 5-10 cm- rel legyen nagyobb, mint a rácskolbászoké. Ennél a burkolatszerkezetnél fokozott jelentősége van a rőzsekolbá- szok rögzítésének, ezért a rögzitő cövekek előállítására külön részleget kell beállítani.

A rézsű lenyesése általában kézzel, újabban toló- lemezes földgyaluval történik. Pontossága * 5 cm, gépi

földmunka eeetén + 10 cm.

186