Bognár Győző: Folyószabályozási művek építése Magyarországon (Vízépítőipari Tröszt, Budapest, 1977)
3. Folyószabályozási művek építési techhológiái - 3.3 Rőzseművek építési technológiái
Amint a felvonulás annyira előre haladt, hogy a rőzsekolbászok készítése megindulhat, ezt a munkát rögtön el kell kezdeni, mert sok rőzsekolbászra lesz szükség. El kell kerülni, hogy ennek a hiánya miatt, esetleg kiesés legyen a munkában. Nemcsak a rőzsepokróc-készi- tést kell ugyanis ellátni, hanem a viz feletti gáttest rőzsekolbász igényét is ki kell elégíteni. Hasonlóan szűk keresztmetszete lehet a munkának a rőzsehenger készítése. Gyakorlatilag a rőzsehengerkötő tutaj kapacitása lehet az egész épités előrehaladásának a meghatározója. Ezért ez a következő sürgőé feladat, amelyet rögtön el kell kezdeni, amint a körülmények lehetővé teszik. A rőzsehengerek beépítésének a vázlatát a 77- ábra mutatja. A tutaj az épülő mü felett áll lehorgonyozva. A szükséges építési anyagokat, munkahelyi vízijármüvekkel kell odaszállítani. Az elkészített henger leengedése előtt szondázással alaposan meg kell vizsgálni a fenék helyzetét. Az első henger elhelyezése után annak pontos helyét ki kell tapogatni, hogy a következő szorosan illeszkedjék hozzá. Ha folytonos müvet akarunk építeni, a rőzsehengerek hosszát változtatni lehet az első rakatnál. így a toldásuk nem egy keresztmetszetben történik. A rőzsehengerek folyamatosan készülnek és minden elkészült elem rögtön a tutajról a végleges helyére kerül. A rózsepokróc ezzel ezemben szakaszosan készül a parton vagy rőzsepokróc-készitő tutajon. Egy viszonylag nagyobb szakasz egyszerre kerül süllyesztésre. A süllyesztéskor azonban nem elég csak az előre kitűzött helyzetbe állni, hanem szondázással ellenőrizni kell, hogy a rőzsehengerek és a pokróc a csatlakozás- 178 -
