Bognár Győző: Folyószabályozási művek építése Magyarországon (Vízépítőipari Tröszt, Budapest, 1977)
3. Folyószabályozási művek építési techhológiái - 3.2 Terméskőből készült művek építési technológiái
többsége a viz alá kerül és elhelyezkedése szabad szemmel nem ellenőrizhető. A kivitel közben elkövetett hibák javítása viszont többlet terméskövet igényel. A tervezett keresztszelvénytől való eltérés ugyancsak növeli a felhasznált anyag mennyiségét. Ezért a szabályozási müvek épitése során igen felelősségteljes szerepe van az uszódaru kezelőjének, akinek a szaktudása és gyakorlata nemcsak a teljesítmény nagyságára, hanem a beépítés minőségére is döntő. Az épitésvezetőnek vagy munkavezetőnek pedig szondázással állandóan ellenőrizni kell, hogy a terméskő a tervezett helyére kerüljön! A műnek a szabályozási kis vizszint feletti részét kézzel rendezik úgy, hogy a sarkantyú, illetve kereszt- gát a 27. ábrán látható formát kapja. A 70. ábrán látható rendezetlen kőtömeg igy nyeri el a tervezett szelvényét. Az ábrán jól látható a parti bekötés is. Az építés befejezésekor történő levonulás a korábban leírtaknak megfelelően történik. A keresztirányú müvek közé tartoznak a bekötőmüvek, amelyekről korábban már volt szó. Épitésük a sarkantyú, illetve a keresztgát építésével teljesen azonos módon történik. Különbség annyi, hogy a sarkantyú, illetve keresztgát végén lévő fejkiképzés helyett a vezetőművel kell egységes egészet képezni a bekötőmünek. Ugyancsak keresztirányú müvek a mellékágakat lezáró /mederelzáró/ keresztgátak. Lényegében olyan keresztgát- nak foghatók fel a kivitel szempontjából, amelynek mind a két végén parti bekötés van. Építését a már tárgyalt technológiák bármelyikével végezhetjük. A munka különlegessége, hogy mellékágban történik, ezért megkülönböztetjük a mellékáig elzárása előtti helyzetét, amikor az épitőberendezésekkel járható az ág és a munkaterület,- 156 -
