Bognár Győző: Folyószabályozási művek építése Magyarországon (Vízépítőipari Tröszt, Budapest, 1977)

3. Folyószabályozási művek építési techhológiái - 3.2 Terméskőből készült művek építési technológiái

vitelezésük szervezési sajátossága azért, hogy a müvek agy réaze nehazen közelíthető meg az uazó munkagépekkel és jármüvekkel a sekély parti víz miatt, másrészt a mélyebb mederrószekhez érkezve a müvek végénél kialakuló örvények, vizaebességek hatása ellen kell védekezni«

Sarkantyú, illetve keresztgát építésénél a művelet sor a következő:- kitűzés,- felvonulás,- parti bekötés készítése,

fenékszórás a teljes tervezett területen,- a sarkantyú vagy kereeztgát testének az építése- a mű viz feletti részén a terméskő rendezése, profilkialakítás,- levonulás.

A kitűzés a már elmondottak szerint történik az átadott állandósított pontok és a réezletes helyszin- rajz alapján. Pokozott szerepe van a változó mederben az elófelvételnek, amelyet a műszaki ellenőrrel közösen kell felvenni*

A felvonulás a szokáeos eszközökkel történik. A 68. ábra mutatja egy sarkantyú, illetve keresztgát építéstechnológiai organizációját. A 69« ábra a felvonult gépparkot a folyó közepe felől nézve mutatja. A tanyahajót úgy kell elhelyezni, hogy nyugodt pihenést nyújtson a dolgozóknak, közel legyen a munkahelyhez. Elhelyezésére két mód nyílik. Általában a sodorvonaltól, illetve a hajóúttól távolabb eső parthoz kötve, vagy mint a 68. ábrán is látható, a már megépült gáttest alatt, azzal párhuzamoean. Ezt a megoldást a vizen való könnyebb megközelítés miatt választják.- 152 -