Bognár Győző: Folyószabályozási művek építése Magyarországon (Vízépítőipari Tröszt, Budapest, 1977)

3. Folyószabályozási művek építési techhológiái - 3.2 Terméskőből készült művek építési technológiái

Ténylegesen tehát a minimális jármüigény: A depónlaépltésnek ennél a technológiájánál fel­merül egy gazdaságossági kérdés, a maximális szállitási uthossz meghatározása. Ennek eldöntésénél a szállitási hossz növekedésével járó költségeket össze kell hason­lítani a cölöpállás újra készítésének és bontásának a költségével. Ezt a számítást a tervezés során kell el­végezni, mert az organizációnak, ezáltal a mü végleges kiviteli költségének igen lényeges tényezője. A további munkafázisok azonosak a korábbiakban már leírtakkal. A levonulás műveletének lehet egy rövi­dített változata abban az esetben, ha több rakodóhelyet képezünk ki. Hz az átállás. Ilyenkor nem vonul le az épitő szervezet a munkahelyről, csak átáll a másik ra­kodóhelyre. Bz nem túl sok időt vesz igénybe, de ezalatt a teljes munkahely áll és ezért veszteséges művelet. Az átállási idő csökkentése érdekében az építésvezetőnek már előre mindent át kell gondolnia és megfelelő intéz­kedéseket kell tennie. Fontos veszteségtényező lehet ilyenkor pl. a megrakott uszályok várakozása. A folyó főmedréhez képest hosszirányú műnek te­kinthető a mellékágelzárás. a mellékág szempontjából azonban ez, ha.nem is hossztengelyre merőleges, de ke­resztirányú mü. Kialakításánál és építésénél ezért mind a két helyzetének a feltételeit figyelembe kell venni. Az 1. és 2. ábrán látható a mellékágelzárások vonalve­zetése. A mü igénybevételénél két tényezőt kell számí­tásba venni. A kész mü működésénél az átbukó viz veszé­lyezteti a mü állékonyságát, ezért az elzárt, mellékági- 150 -

Next

/
Thumbnails
Contents