Bognár Győző: Folyószabályozási művek építése Magyarországon (Vízépítőipari Tröszt, Budapest, 1977)
3. Folyószabályozási művek építési techhológiái - 3.2 Terméskőből készült művek építési technológiái
dereglyébe« Ez a eifteléesel való építés* 1 fenékazóráe vagy a mii ópitéee az uszályból való építőénél leírtak értelemszerű alkalmazásával történik. Alacsony vízállásnál, amikor széles, sekélyvizü részeken kell áthaladni, kombinálni szokták a siftelést a tragacsolással. A terméskőnek kézzel való beépítése a legnehezebb fizikai munkák közé tartozik. Nehezíti még az ie, hogy az időjárás közvetlen hatásai fokozottan észlelhetők a viz felett. Szélsőségesebb a meleg és a hideg is. A Dunán ma már gyakorlatilag megszűnt a terméskő kézi beépítése. A tiszai munkáknál eajnos ezt még nem mondhatjuk el. Különösen a sekélyvizü felső szakaszon, továbbá a kisebb folyóinkon történik még kézi beépitée, ahol a nehéz gépek nem tudnak mozogni a méreteik miatt. A folyamatban lévő műszaki fejlesztés fontos célkitűzése, hogy ezt a nagy igénybevétellel járó munkát minél előbb gépek végezzék a Tiezán és a kisebb folyóinkon is. 322• Kőmunkák gépeeitett kivitelezése A kőmunkák gépesítése ée általában a folyószabályozási munkák technológiai fejlesztése a hatvanas évek elején kezdődött. Átfogó, tudatos, egységes szemléletű technológiai fejlesztés a kőmunkáknál, az utóbbi tiz évben figyelhető meg. A teljes folyóezabályozási technológia áttekintése, a helyettesitő anyagok ée a teljesen új, nagyobb termelékenységgel járó anyagok tervezerü alkalmazására való áttérés az utóbbi 5 évben vált jellemzővé. Természetesen korábban is voltak helyi kezdeményezések, elsősorban a kőhelyetteeitő anyagokkal való kísérletezésre, amelyek értékes, ma Jól hasznosítható tapasztalatokat szolgáltatnak. 117
