Bognár Győző - Mátrai István: A vízépítés hazai feladatai (Tankönyvkiadó, Budapest, 1977)
I. Rész. Bognár Győző: A vízépítés iparosítása - 3. Az építés gépesítése
támasztókeréken nyugszik, vagy kisebb mozgatáskor azon is gurul. A vákuumüst tetején két vákuumszivattyú helyezkedik el, amelyek felváltva működnek, mivel egyik mindig tartalék. A légszivattyúk feladata a légritkitásnak a rendszerben való előállítása és állandó fenntartása. A vizszivattyuk a vákuumüstben vannak. Ezek is Flygt- rendszerü merülőszivattyuk, amelyek az üstben bizonyos szintet elért vizet szivattyúzzák az abból kivezető nyomócsonkon keresztül a nyomócsőbe, onnan a szabadba. A szivattyúk működtetése lehet kézi, vagy automatikus vezérlésű. Az automatikus vezérlés, továbbá a merülő szivattyúknak a szakaszos üzemre való kivételes alkalmassága lehetővé teszik a nagyon kis "k"-val jellemzett talajok viztelenitését is, amikor állandó vákuumra és szakaszos szivattyúzásra van szükség. A merülőszivattyuk kopásálló kivitelben készülnek. Lapátkerekük krómacélból van. A forgórészeket kemény csuszócsa- págyak támasztják alá, amelyek műanyagból készültek és nem igényelnek semmilyen kenést. Az üst tetején elhelyezett légszivattyúk -25 és +70 C° között üzembiztosán működnek. A 100 %-os tartalék megoldható úgy, hogy a beépített két pár szivattyúból egy vákuumszivattyút és egy vizszivattyut működtetünk. Nagyobb teljesítményigény esetén célszerű egy második gépcsoport teljes beállítása. g./ Réselés, kútfúrás, injektálás gépei A réselésről Magyarországon kért szabadalmat a világon elsőként a közelmúltban 92 éves korában elhunyt Lampl Hugó. A szabadalmát 1921-ben jelentette be, azonban csak a második világháború után terjedt el a kétségtelenül szellemes és hatékony, de rendkívül eszközigényes és a technológiai berendezések minőségére érzékeny épitési eljárás. Elterjedésének feltétele volt a technika magas fejlettségi szintje és az épitővállalatok megfelelő tőkeereje. Az első résfalak, melyeknek a célja a munkagödör viz elleni védelme volt, szorosan egymás mellé fúrt cölöpökből készültek. Ezek voltak az "összeérő cölöpök". Ennél fejlettebb változat volt az időben korábban jelentkező eljárás az "egymásba metsződő cölöpök" módszere. Ezt javasolta Lampl szabadalma is. Sajnos, a korát megelőző találmányt a műszaki közvélemény elfelejtette, vagy meg sem ismerte, és 1936-ban a franciák újra kitalálták. A fúrást a fúrt cölöpök készítésé re alkalmas berendezésekkel készítették. A berendezések kiala kitásában a legmagasabb fokra a Benoto-rendszerü gépekkel sikerült eljutni. A gépek nagyátmérőjű cölöpök, kutak és vízzáró függönyök készítésére egyaránt alkalmasak. A Benoto-gyár Magyarországon is használatos berendezését a 31. ábra mutatja be. A gép furócsövének külső átmérője 880 mm. Belső átmérője 800 mm. Ilyen cölöp fúrható a berendezéssel. A készíthető kút, vagy cölöp legnagyobb mélysége'egyaránt 40 m lehet. Ha egymásba metsződő cölöpökből kialakított 96
