Bognár Győző - Mátrai István: A vízépítés hazai feladatai (Tankönyvkiadó, Budapest, 1977)
I. Rész. Bognár Győző: A vízépítés iparosítása - 3. Az építés gépesítése
Az iszaptól és agyagtól megtisztított adalékanyagot a kivánt szemszerkezet előállítása érdekében osztályozni kell. A szétválogatott frakciókat elkülönítve tárolják és az adagolás során a helyesen válogatott frakcióarányok a kivánt szemszerkezetet adják. Az osztályozás legegyszerűbb esete, mikor egyetlen rostával kétfelé választják az anyagot. Igényesebb keverékek érdekében osztályozót kell beállítani. Az osztályozó több, különböző lyukbőségü rosta összeszerelésével készül. Minden rosta végéről szálljtószalag viszi a leválasztott frakciót a tárolóhelyre. A betonkészitéshez szükséges cement előkészítése vagy a gyárban, vagy a munkahelyen történik. A kisebb mennyiségekben felhasználásra kerülő cementet a gyárban zsákokba töltik és úgy juttatják a kereskedelmi forgalomba. A nagyfogyasztók részére ömlesztett cementet szállít a Mü speciális gépkocsikban. Az ömlesztett cement fogadására a munkahelyet fel kell készíteni. Az érkező anyagot úgy kell a silóba juttatni,hogy a környezetből semmilyen káros hatás ne érhesse. Ezért a munkahelyi silókat úgy kell kiképezni, hogy a különleges gépkocsira szerelt ventillációs berendezés segítségével még az atmoszferiliáktól is védetten, pneumatikus szállítással kerülhessen a cement azokba. A betongyártás gépei közül a betonkeverők fejlődtek a leglátványosabban. A mennyiségi és minőségi követelmények állandó fokozódása újabb és újabb megoldásokat eredményezett. Az első betonkeverők gravitációs rendszerűek voltak. A vízszintes, vagy ferde tengelyű dobokban lévő terelő lemezek a dob forgásával felemelték a beadagolt kavicsot, cementet és vizet, majd forgás közben egy magasságra eljutva az lehullott a dob aljára egy másik terelőlemezre és a művelet kezdődött élőiről. A gravitációs keverők a legismertebb építőipari gépek közé tartoznak. A minőségi beton készítésének igényeit azonban az elég sok esetlegességet tartalmazó gravitációs keverők nem tudták kielégíteni. Előtérbe kerültek a kényszerkeverők. Az erőteljes keverés segítségével homogénebb, a tervezett minőségű és minden szubjektív hatástól mentes beton készíthető. A keveréknek kétféle rendszere alakult ki, az egyenáramú és az ellenáramú. Az egyenáramú rendszerben a keverődob áll és a keverőtestek forognak benne, ezáltal keverve a betont. A keverőtestek mozgása lehet egyszerű és összetett, pl. egy körbe- forgó karon lévő szekunder kar a keverőtestekkel ellenkező irányban forog. Ez még bonyolultabb egymáshoz képesti mozgásra kényszeríti a betonrészecskéket az általa okozott eltérő sebességek és különböző gyorsulások miatt. Újabb fejlődési tendenciák előnyben részesítik az ellenáramú keveréket. Ennél a rendszernél a keverődob forog egyik irányban és vele ellentétesen, jóval nagyobb fordulatszámmal mozognak a keverőtestek. Ezzel az előzőnél is homogénebb 64
