Bognár Győző - Mátrai István: A vízépítés hazai feladatai (Tankönyvkiadó, Budapest, 1977)

I. Rész. Bognár Győző: A vízépítés iparosítása - 3. Az építés gépesítése

lesztéshez. A ma befektetett pénz a kamat segítségével az időben növekszik. Egy időszak végére felnövekedett összeget a geometriai haladvány.összegképlete adja:

E' ■ E llilJ?-- 1 1

. . .7

A valóságban természetesen ennyire nem egyszerű a folyamat. A nagyobb beruházások több éven át valósulnak meg, tehát a kivitelre szánt keretek is több év alatt kerülnek fel- használásra. Az meg az eddigiekből is következik, hogy a megtérülése is több éven át tart. A beruházó tehát évről évre visszakap a pénzéből. A megtérülés, a hatékonyság számítása tehát nem történhet a 7. képlet egyszerű módján. Ilyenkor az érvényben lévő előírások szerint kitűznek egy időhorizontot és azon belül vizsgálják a beruházás folyamatának pénzügyi vetületét. A képzett "D" mutató azt mondja meg, hogy a vizsgált beruházás passziv hatásai hányszor térülnek meg a kijelölt időhorizonton belül. Az időhorizont az érvényben lévő rendelkezések szerint 15 év. Ha tehát ezalatt háromszor visz- szatérül a befektetés, akkor a A = 0,2 értéket sikerült elérni. A számitás képlete a következő:

15

[/Jj - w •

D = j-c1-15

.8

2 ['Sfj-'irr' J-Vtíi'

j=l

15

A képletben felhasznált mennyiségek közül

= a tiszta jövedelem a j-ik évben,

= pótlólagos beruházás a j-ik évben,

J .

3

E . PD

= fejlesztési költség /beruházás a j-ik évben/,

m

= maradvány érték a 15. = kamat.

ev végén,

A D megmondja, hogy a beruházott keretek átlagosan hányszor térülnek meg 15 év alatt.

A képlet különösebb magyarázatra nem szorul. Számlálójában a beruházás hatására évenként jelentkező utolsó évre diszkontált tiszta jövedelmeknek a szummája áll, melyeket a menet közben szükségessé váló pótlólagos beruházások csökkentének. A pótlólagos beruházásoknak a forrása az amortizáció, amely a számítások során a tiszta jövedelemben szerepel

36