Bognár Győző - Mátrai István: A vízépítés hazai feladatai (Tankönyvkiadó, Budapest, 1977)
I. Rész. Bognár Győző: A vízépítés iparosítása - 4. Válogatás az építési technológiákból
A cölöpözés mind a vizépitésben, mind az ár- és belvíz- védekezésben fontos technológiai eljárás. A 45-49. ábrákon bemutatott cölöpverök különböző feladatok megoldása során nyújtják az optimumot. Védekezési munkákon fontos a mozgékonyság melletti nagy ütőmunka. Épitési szempontból a pontos beállítást kell a berendezésnek lehetővé tenni a nagy Utómunka mellett. A cölöpözést egyes műtárgyaknak vastag, kis teherbírású talajrétegekre épitése esetén választják a tervezők. Az előző pontban ismertetett kis csatorna átjárók alapozásánál szintén vasbeton cölöpöket használnak. A kútfúrási technológiákról a 3. fejezet 3/g pontjában volt szó. A 39. ábrán látható berendezés segítségével készült kutak csak kisebb hányadukban víznyerők. A mélyépítésben jól ismert kútalapok is készíthetők ezzel a módszerrel. A vizépitésben függőleges drénezést készítenek a felhasználásukkal. Az ilyen kút feladata az, hogy a talaj felszínén levő felesleges vizet, ha minősége ezt lehetővé teszi, mélyebb víztároló rétegbe vezeti. A kút szerkezetét úgy kell megtervezni, hogy a kivánt mélységben tudjon távozni belőle a felületről érkező és gyakorlatilag szabad felszinü viz. A kutat jól megválasztott szemszerkezetű kaviccsal töltik meg, hogy az szűrőként működjön egyrészt, másrészt megakadályozza uszadé- koknak vagy kisebb állatoknak a kutbaesését. A Kiskörei Vízlépcső építésének egyik mellékmunkája volt a tározót határoló árvédelmi töltések magasítása és erősítése. Az állandóan az eddigi árviz szintje közelében tározott viz megemeli a fedőréteg alatti vizvezető rétegben a nyomást. Hogy meg ne emelje a fedőréteget, a nyomást csökkenteni kellett. Ezért ezrével készültek a töltéssel párhuzamosan elhelyezett nyomáscsökkentő kutak. Ezeknek a szerkezete lényegében azonos a viznyelő kutakéval, mindössze a viz áramlási iránya fordi-. tott benne. A kút lehetővé teszi, hogy a víztároló talajrétegben a piezometrikus nyomás ne emelkedjék a talaj felszine fölé. Ezzel megszűnik annak a veszélye, hogy a viznyomás megemelje, vagy felszakitsa a fedőréteget, ezzel talajtörést idézve elő, amely végül is a töltés szakadásához vezet. A nagyátmérőjű kútalapokat, függőleges drénezést vagy a nyomáscsökkentő kutakat szakvállalat késziti, de sikeres próbálkozások voltak már vizügyi igazgatóságok részéről is. Az injektálást talajszilárditásra, üregek kitöltésére, talajrétegek vízzáróvá tételére, kihorgonyzások rögzítésére, prepakt beton készítésére és betonelemek más anyagokkal való kötésére, folytonossági hiányok pótlására használják a mélyépítésben. Múltja a század elejére nyúlik vissza. Elsősorban üregek kitöltésére alkalmazták. A vizépitésben már a húszas-harmincas években is alkalmazták. Az árvédelmi töltések karbantartásánál a férgek által fúrt mélyebb lyukak betömését végezték ezzel a módszerrel. Ugyancsak az árvédelmi töltések védőképességének a helyreállításához kellett pl. az érsekcsanádi szivattyútelep töltéstestben haladó nyomócsövének a környékét körülinjektálni. A hatvanas évek elején történt feltárások bizonyitot180
