Bognár Győző - Mátrai István: A vízépítés hazai feladatai (Tankönyvkiadó, Budapest, 1977)
I. Rész. Bognár Győző: A vízépítés iparosítása - 3. Az építés gépesítése
terjedésüket. Az 57. ábra egy magyar gyártmányú berendezést mutat be, amely a fejlődés során szerzett tapasztalatok hasznosításával készült és jó lehetőséget nyújt akár hosszabb vezetékek építésére is. A BKM-1500 tipusu vízszintes földfuró egy 8 m hosszú in- ditóaknában telepíthető berendezés. Az inditóakna hátoldalán egy megfelelően méretezett támasztó betontömb van. Ehhez támaszkodik a hidraulikus előtoló henger, illetve hengerek, mert ezekből rendszerint kettő van. A hidraulika-henger lö- kethossza megegyezik egy beépítésre kerülő cső hosszával. A cső és a hidraulikahenger közé egy teherelosztó nyomófejet helyeznek. A cső előtt halad a vágófej, amelyben motorral hajtott fejtőberendezést helyeztek el. A vágóéi külön közbeiktatott kis hidraulikahengerekkel irányítható. A hidraulika-rendszer szovjet gyártmányú, 150 kp/cm^ nyomáson működik. A két előtoló henger összesen 2 x 250 = 500 Mp erővel nyomja előre a csövet és a vágófejet. A visszahúzó hidraulika ÍOO Mp-os. A végőfej előrehaladási sebessége a talaj szilárdsági tulajdonságaitól függően 1-3 cm/perc. A kitermelt anyagot a csőben levő, 2 m-enként toldható vízszintes szállitószalag hordja az inditóaknába, ahol az konténerbe, vagy ferde szállítószalagra esik, majd tovább kerül a talaj felszínén levő szállítóeszközbe. A csövek toldása az inditó aknában történik. A szállitószalag, vagy a konténer a cső hosszirányában mozgatható a cső előrehaladásának a mértékében. A berendezéshez kiegészítő tartozékokat is szállit a gyártó cég. Ezek közül legfontosabb az iránytartást ellenőrző műszer és a különböző méretű nyomócsonkok. Ezekre akkor van szükség, ha a beépítendő csövek hossza nagyobb 1,0 m-nél. Ilyenkor az egyméteres löket után a dugattyút a hidraulika visszahúzza és a nyomócsonk behelyezése után tovább nyomja, ilymódon biztosítva az uj csőnek a szükséges helyet az indi- tóaknában. A ducolatok mellett másik olyan ideiglenes támasztószerkezet, amelyet a mélyépitőipar nem tud nélkülözni, a zsaluzat. A kisüzemü technológiák során kialakult fazsaluzatok igen hosszú ideig jellemzők maradtak a betontechnológiákban. Ezután lassan elkezdték a zsaluzatok ismételt felhasználását. A faanyag tartósságának a növelése érdekében és a szebb betonfelületekért a fafelületeket vaslemezzel vonták be. További fejlődési fokozat volt, hogy a zsaluelemeket úgy rögzítették, hogy az anyaga ne sérüljön. Kialakultak a kötőelemek. Az ilyen bonyolult és egyre dráguló eszközök használata csak akkor lehet gazdaságos, ha a felhasználások száma elég nagy. Ezért meg kellett keresni az ismétlések számának a növelésére a különböző eljárásokat. Erre a legcélszerűbb eszköznek a modulrendszer bevezetése bizonyult. Ma már eléggé elterjedt a 10 cm-es modulméret, melynek a felét az 5 cm-t lehet a legkisebb méretváltozási egységnek tekinteni. A modulrendszer kialakulása magával hozta az igen sokszor felhasználható fémzsalukat. Az utóbbi két évtizedben 136
