Bognár Győző - Mátrai István: A vízépítés hazai feladatai (Tankönyvkiadó, Budapest, 1977)

I. Rész. Bognár Győző: A vízépítés iparosítása - 3. Az építés gépesítése

k./ Ducolatok, zsaluzatok

A mélyépítési müvek, köztük a vizi létesítmények térfogatának jelentős hányada a föld alá kerül. Ezért a müveket munkagödörben épitlk. A munkagödör kialakítása, falának védelme és a viztelenités sokszor akkora költséget igényel, mint maga a mü, amelynek érdekében végezni kell őket. Ezért a mélyépítők kezdettől fogva nagy gondot fordítottak ezekre a feladatokra. A mai körülmények között a munkagödörvédelem munkaigényessége és nagy időszaükséglete helyezi a műszaki fejlesztők érdeklődésének homlokterébe.

A vizépités területén a vízellátási és csatornázási vezetékek épitése ezidőszerint a legnagyobb feladat. A felsorolt, munkagödörrel kapcsolatos munkák különösen a csatornák építésének olyan nagy részét teszik ki, hogy végül is a beépített cső és aknák formájában megtestesülő anyag az egész létesítési költségnek alig 15 %-át képezi. így aztán nem csoda, hogy a ducolatok igen nagyot fejlődtek.

A kézi, munkaigényes, hagyományos faducolatokhoz még nagyon hasonlit az előre vert szádfalas ducolat. Ennél a módszernél a szádfalverő kalapáccsal, vagy vibroverővel előre leverik a szádfalakat a tervezett munkaárok két oldalán. Ezt követi a kotróval való földkiemelés, majd a támasztó duckere- tek beállítása, ékekkel való rögzítése és befeszitése. Ha a munkaárok mélysége megkívánja, ezt csak a talajmechanikailag indokolt mélységig végzik el az első ütemben, majd a már behelyezett keretek közötti földkitermeléssel folyik tovább az árok mélyítése a következő szintig, ahol újabb keretek beépítése következik. A lemélyitett és bevédett árokban elvégzik a csőfektetést, majd a földvisszatöltés után a szádfalakat visszahúzzák. A csövek emelését végző darukat is figyelembe véve a folyamatosan dolgozó géplánc kialakítására igen jó lehetőség nyilik ezzel a dúcolási technológiával és kézi munkaigényessége is csökkent. Igen nagy viszont a gépigénye.

A törekvés a csökkenő munkaigény és a munkaárokban való mozgás zavartalansága irányában nyilvánul meg elsősorban a fejlesztések során. Az 52. ábrán látható vázlat a Siemens du- colás elvét mutatja. Ezúttal nem szádpallókat vernek le a munkaárok teljes hosszában folyamatosan, hanem I-tartókat. A leverési mélység kb. 1,0 m-el haladja meg a munkaárok tervezett mélységét. Az I-tartók távolságát a talaj állékonysági tulajdonságaitól függően kell megválasztani. Az előreverés után a kotró kiszedi a földet. Az árok mélyülésével párhuzamosan vízszintesen pallókat erősítenek az I-tartóknak az árok felé eső övére. A felerősítésre több módszert dolgoztak ki.

Az ábrán kompósfejü, elfordítható csavarral történik a kötés. Egyszerűbb és gyorsabb megoldás az ollós-ékes kötés. A Siemens ducolat gyors, az árok kiemelésével gyakorlatilag együtt halad és az árok belsejét teljesen szabadon hagyja. Nagyobb mélységek esetén az állékonyságot fokozni lehet az I-tartók kihorgonyozásával. A rendszer hátránya a nagy anyagigényessége. A ducolat visszanyerés a géplánc más feladatot végző tagjaival is lehetséges.- 129 -