Bognár Győző - Mátrai István: A vízépítés hazai feladatai (Tankönyvkiadó, Budapest, 1977)
I. Rész. Bognár Győző: A vízépítés iparosítása - 1. A vízépítés iparosításának általános kérdései
2./ A vizépitési munkák sajátosságai A már elmondott általános jellemzők mellett van néhány sajátosság, amely a vizépitést megkülönbözteti a mélyépítéstől. Ilyen a szokásostól eltérő környezet. A magas-, vagy mélyépítési munkák települések területén, vagy azok közelében folynak, kivéve a vonalas létesítményeket, mint az utak, vasutak, vagy távvezetékek. A vizgazdálkodási létesítmények, a vízellátási és csatornázási munkák egy részének a kivételével lakott helytől távol, a természettől erősen befolyásolt, nehezen megközelíthető környezetben valósulnak meg. A különleges környezetre egyik példát a viz alatt végzett munkák szolgáltatják. A folyamszabályozási kotrások, csőágyak, mederfenékburkolatok viz alatt készülnek. A folyami erőmüvek, partfalak, fenékgátak, duzzasztók a viz elől elzárt munkagödörben épülnek és ezután árasztják el őket. Az előbbi esetben az épitési anyagok és eszközök közvetlenül érintkeznek a vizzel. Nagy hozamú folyók esetén szakaszosan elzárt mederben kell az épitést több ütemben elvégezni. Egy másik jellegzetes példát a vizparton, vagy hullámtérben végzett munkák jelentik. Az épitési területet évente többször is elönti a viz. Ez különleges szervezési igényeket támaszt az épitésvezetővel szemben. Ha a műtárgy kicsi, annak épitését úgy kell ütemezni, hogy az árviz várható idejére a munka befejeződjék, és a területről levonuljon a kivitelező apparátus. Nagyobb munkák esetén az elöntés várható idejére a munka mindig olyan fázisba kerüljön be, amelynek a viz kevésbé árthat. Külön gondot kell forditani a szállításra, mert a hullámtér az évnek csak meghatározott szakaszában járható. Az árvédelmi töltés testében végzett munka hasonló problémákat vet fel annyival súlyosbítva, hogy a megnyitott töltés miatt a mentett terület a helyreállításig állandó veszélyben van. Ezért tartós munka esetén a megnyitott töltésszelvényt az eredeti védőképességet elérő körtöltéssel kell védeni. Emiatt a töltés testében végzett bármilyen kis munka fontos és kényes. A töltést megbontani csak az illetékes vízügyi igazgatóság engedélyével és az általa előirt feltételek szigorú betartásával szabad. Az épités közben kialakuló árviz elleni védekezés a körtöltésen fokozott óvatosságot igényel, mert a friss földmunka védőképessége nem éri el a biológiai felületvédelemmel ellátott eredeti töltését. A mélyépítésben igen gyakori eset, hogy az alapozási sik a talajviz szintje alatt van. A vízépítésben a magasveze- tésü öntözőcsatornák műtárgyai és a nyomócsőfektetés, valamint az árvédelmi töltés kivételével szinte valamennyi műtárgy alapozását talajvízben végzik. A vizépitőiparban létrehozott létesítmények lehetnek vonalas, pontszerű vagy egyedi jellegű és komplex területi létesítmények. Ez utóbbiakra az jellemző, hogy több, kisebbít
