Bognár Győző - Mátrai István: A vízépítés hazai feladatai (Tankönyvkiadó, Budapest, 1977)
I. Rész. Bognár Győző: A vízépítés iparosítása - 3. Az építés gépesítése
likus repesztők és süritett levegővel, vagy hidraulikus motorral meghajtott törőkalapácsok szolgálnak. A felapritott követ 12 tonnás dömperek hordják az osztályozóra, ahol egy alkalmasan megválasztott szemnagyságu profilvasból készitett rácsra döntik a terhüket. A rácson fennmaradt túl nagy szem- csanagyságot verőkalapáccsal tovább apritják maximálisan 100 kp súlyú darabokra. Az áthullott anyag egy újabb rácsara seik, amely átereszti a 15-20 cm-nél kisebb mérető frakciót. A fennmaradó rész a ferde rácson az alatta álló dömperbe hullik és az a parti rakodóra szállítja. A folyamat részletesebb leirása az Irodalomjegyzék C2j sorszáma alatti kiadványban olvasható. A berakodás szintén korszerűsített módon történik. Az érkező dömper adagoló bunkerbe üriti a rakományát, ahonnan az a szállítószalagra hullik, amely a várakozó uszályba viszi. Az uszály lehet vontatott, ma már azonban terjednek az önjáró uszályok, melyeknek a gazdaságosságát elsősorban az biztosítja, hogy önállóan közlekednek, nem kell a vontatóra, vagy a többi uszály összegyülekezésére várniuk. Ezért a fordulóidejük a lehető legrövidebb. Az épülő műhöz érkező uszályból a követ szintén géppel rakják ki. A kirakásra először úszó gőzdarut használtak, majd a MAHART nem éppen kőkirakásra konstruált daruját. Újabban a Vizügyi Szolgálat által kifejlesztett uszódarukat használják. Az 50. és 51. ábrák ezeket a gépeket mutatják be. Mind a két tipusnál egy úszótagra helyezett forgókotró végzi a daruzást. A megfelelőbb állékonysági viszonyok miatt a járószerkezetet szükség szerint módosítani lehet. A daru vagy a forgó kotró kiválasztásánál a fő szempont a teherbírás mellett az, hogy a gémkinyulás megfeleljen az átlagos karolási távolságoknak. Ezen a téren további fejleszteni valók maradtak, mert a gémkinyulás, különösen a Dunán korlátozza az uszómarkolók kihasználását és az alkalmazási területüket, vagy idejüket. A berendezések leglényegesebb része a polipmarkoló. Olyan nyolckaru gémszerelvény, amelynek minden markoló karját, levelét egy külön hidraulika-henger mozgatja. A hidraulika-hengerek a markolón vannak, tehát azzal együtt a viz alá is leereszthetők. A hengerek vezérlése a vezetőfülkéből történik. A hidraulika szivattyú és a vezérlőszelepek a felszínen vannak. A polipmarkoló előnyös tulajdonsága, hogy minden karja külön mozog egészen ütközésig. így aszimmetrikusan is képes megfogni bármilyen terhet. Ez a tulajdonság használható fel a változó szemnagyságu és amorf terméskövek megfogására. Igen fontos azonban, hogy a markoló mérete megfelelő legyen a terméskő szemnagyságához. Ha a markoló kicsi a rakott szemnagysághoz képest, akkor egy-egy nagyobb kődarab mellett az apróbb szemek kihullanak, mert a markoló nem tud bezáródni. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a Dunán alkalmazott szemnagyságok mellett 1,2-1,5 m^-es markolót kell alkalmazni. Ha a maximális szemnagyásg nem haladja meg andezit esetén a 100 kp-os darabokat, 0,5 m^-es markoló is megfelel. Az ábrákon bemutatott tipusmunkagépek ma a legjobban használhatók a folyószabályozási müvek építésénél.- 124 -
