Bognár Győző - Mátrai István: A vízépítés hazai feladatai (Tankönyvkiadó, Budapest, 1977)

I. Rész. Bognár Győző: A vízépítés iparosítása - 3. Az építés gépesítése

A verőállvány 18 m magas; 13 m hosszú cölöp verhető vele. A nagy sulyok emelésére elektromotoros csörlő szolgál, melyet a 48. ábra mutat be. A csörlő kétdobos, melyet lo kW- os motor hajt meg. A csörlő végzi a verőállvány állítását, leszerelését, a Diesel-kalapács beemelését, inditómagasságba való emelését, a cölöp emelését, állványhoz vontatását és a verőberendezés átállásánál a mozgatást. Az átállás műveletét mutatja be a 49. ábra jobb oldalán levő vázlat. A talajba horgonyzott segédcsiga és segédkötél segítségével huzza sajátmagát a berendezés az uj verési helyre.

A berendezés teljes súlya 9 Mp. Szállítása teherautókon, vagy vasúti kocsiban történik. A verőkos ütőenergiája 1150- -750-350 mkp. A percenkénti ütések száma 50-60. A percenkénti ütőmunka a legnagyobb tipusnál eléri a 35-40 000 mkp-ot. Ezzel a teljesitménnyel a mélyépítésben szinte minden verési feladatot meg lehet oldani. Működtethető úszótagról is.

i./' A folyószabályozás gépei

A folyószabályozás, jellegénél fogva, már régóta használ gépeket. Legfontosabb és legrégebbi gépei a szállítójárművek voltak, majd az uszókotrók. Ezek a gépek és berendezések sokat fejlődtek és napjainkban a folyószabályozásból is eltűnőben van a nehéz fizikai munka, amely talán elsősorban jellemezte a vizépitési technológiák között.

A gépesítés mai körülményei között a szállítóeszközök és a kotrók tovább fejlődnek. A fejlődés során a szállítóeszközök lassan munkaeszközökké alakulnak. Először a fenéküritős uszályok jelentek meg. Ma már a korszerűbb oldalüritős önjáró uszályok elsősorban nem szállítógépek, mert hosszú távon gazdaságtalan a velük való közlekedés. Inkább a beépités, a munkahelyi anyagmozgatás gépeiként kell őket tekinteni. A hidraulikusan mozgatott tolólapok teljesen feleslegessé teszik az ember fizikai erejét. A korszerű oldalüritős uszályok csak a nyolcvanas évek közepén fognak várhatóan elterjedni a magyar folyószabályozás gyakorlatában, mikor a nagyobb vizi- munkák során gazdaságosan beszerezhetők lesznek.

A mai gépesítés szemlélete egyetlen nagy munkafolyamatnak tekinti a kőbeépítést. A gépesítésre kényszerit bennünket a szociológiai helyzet, amely egyike a nehéz, de mégis kellemes problémáinknak. A nehéz fizikai munkára már egyre kevésbé lehet munkaerőt kapni. A bányák, a szállitó üzemek és a beépités szervezetei egyaránt kénytelenek az emberi energiának a géppel való helyettesítésére. Ezért a kézzel termelt kő helyett gépi termékekkel kell megelégedni a munkahelyeknek. Ennek a minősége a mai technológia mellett nem éri el a megszokott szemeloszlást. Ezért is szükséges a gépesítést a folyamat teljes hosszán egységes elvek és követelmények szerint végrehajtani.

A bányában a gépi fúrókkal készitik a robbantó lyukakat. A lerobbantott nagyméretű darabok további aprítására hidrau121