Bogárdi János: Vízfolyások hordalékszállítása (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1971)

Harmadik rész. 3. Magyarországi hordalékvizsgálatok - 3.3 A magyar folyók hordalékszállítása - 3.3.2 A Tisza hordalékszállítása

3.3.2—6. ábra. A lebegtetett- és a görgetett hordaléksúly összefüggése a vízállással a

Tisza polgári szelvényénél

D) Tiszabő. A hordalékmérő állomás a vízmérce szelvényében van. A méréseket 1949. IV. 25-én indítottuk meg.

Tiszabőre vonatkozóan a hordalékszállításnak a vízállásokkal való kapcsolatait a 3.2.1. fejezetben az évszakoknak, valamint a vízállások jellegének a hordalékszállításra gyakorolt hatásának ismertetésénél már bemutattuk (lásd a 3.2.1 — 14.— 3.2.1 —18. ábrákat.)

Megemlítjük, hogy Tiszabőn 1953 után mérést nem végeztünk és ezért az 1954 előtti összefüggéseket változatlannak tekintjük.

E) Tápé. A tápéi hordalékmérő állomás a Maros tiszai torkolata felett van. Tápénál tehát a Tisza hordalékszállítását a Maros hordaléka még nem befolyásolja. A méréseket 1951. X. 15-én indítottuk meg.

Mivel Tápénál a vízmérce csak ideiglenes jellegű, a hordaléktöménységet, valamint a lebegtetett és görgetett hordaléksúlyt a szegedi vízállások függvényében ábrázoltuk. Az összefüggéseket a 3.3.2—7. és a 3.3.2—8. ábra tünteti fel.

F) Szeged. A szegedi hordalékmérő állomás a vízmérce alatt 805 m-re van. A méréseket 1949. I. 25.-én indítottuk meg.

Az 1953 utáni mérések szerint Szegednél a lebegtetett hordalékszállítás jelentős mértékben csökkent, amit a 3.3.2 —9. és 3.3.2—10. ábrán feltüntetett kapcsolatok is jól mutatnak.

Szeged — vízfolyás szerint — a legalsó hordalékmérő állomásunk a Tiszán. Mivel ez az állomás már a Maros torkolata alatt van, a mérési eredmények a Tiszának a Maros hordalékával gazdagított hordalékszállítását jellemzik.

770