Bogárdi János: Vízfolyások hordalékszállítása (Akadémiai Kiadó, Budapest, 1971)
Harmadik rész. 3. Magyarországi hordalékvizsgálatok - 3.3 A magyar folyók hordalékszállítása - 3.3.2 A Tisza hordalékszállítása
3.3.2. A TISZA HORDALÉKSZÁLLÍTÁSA A Tiszán a lebegtetett hordalékszállítás a legjelentősebb. A görgetve szállított hordalékmennyiség — a lebegtetett hordalékhoz viszonyítva — Záhonyiól lefelé már nem számottevő. A Tisza-\íz hordaléktöménysége általában háromszor- ötször nagyobb, mint a Dunáé, és így a Tisza — jelentősen kisebb vízhozama ellenére is — évi átlagban nagyságrendileg ugyanazt a hordaléksúlyt szállítja. A Tisza görgetett hordalékszállítása viszont csak egyharmada-fele a Duna hordalékszállításának, sőt a Felső-Dunát tekintve, a Duna hordalékszállításának egytizedét sem éri el. A Tisza hordalékszállításában bizonyos változást okozott a tiszalöki duzzasztómű megépítése. A változásokat sajnos csak Tiszalök, Polgár és Szeged állomásoknál tudtuk számszerűen is megállapítani, mivel Tiszabőn és Tápén 1953 után nem végeztek méréseket. Az említett három állomásnál külön feltüntettük a duzzasztás előtti (1954 előtti), valamint a duzzasztás utáni (1953 utáni) mérések alapján meghatározott összefüggéseket. Ez utóbbiak szerint a tiszalöki duzzasztómű elég jelentékeny mértékben csökkentette a lebegtetett hordalékszállítást. A Tisza hat mérőállomására vonatkozóan is a hordalékszállításnak a vízhozamokkal és a vízsebességekkel való kapcsolatát a 2.1.3. és 2.1.4. fejezetben már ismertettük és ezért ezekre külön már nem térünk ki. A Tiszán az LNV értékek (1968. év végéig) nem változtak. A) Záhony. A záhonyi hordalékmérő állomás az 55. VO szelvényben van. A méréseket 1942. VII. 29-én indítottuk meg. 3.3.2—1. ábra. A hordaléktöménység és a vízállás összefüggése a Tisza záhonyi szelvényénél 767
